Piroska és Farkas

Olyan, mintha direkt rázummoltunk volna a romos kastélyokra, és azokra a helyekre, ahol a madár sem jár. Pedig sajnos nem nehéz felújításra szoruló, egykor tündöklő épületeket találni, s ami szintén elszomorít, hogy utóbbi kettő, melyeket meglátogattunk, mind külföldi…

Itt tartunk.....Pár kilóméterre a fővárostól, egy modern, új, jólmenő, trendi cukrászda és KVzóval szemben találtuk.

Zöldjelzést kapott a glutén, a túró, a joghurt, a kefír és a tojás. A védőlány és a doktornő szerint a fehérje és a sárgája is mehet fokozatosan, nekem viszont kétségeim vannak a fehérjével kapcsolatban, és azt egyelőre még nem adom. Mivel ezeket is mind bioboltban kívánjuk…

Mózeskosaras babakocsiban toligálva azt gondoltam, hogy "ó, az egyéves babák már mennyire nagyok, milyen messze van az még nekünk", most meg lassan szaladgál, és ugyan nem "anyázik", de sok szót tud és használ is. Hhhhhhhhhh........  A legnagyobb fejlődés…

Felugrott egy ablak, aztán leokéztam, és megalapítottam a piroskaesfarkas közösséget??!!! Hogy az mi? Mire jó? Minek? Hülyeség? Fogalmam sincs. Ma rámentem egy fényképre a kommentek alapján, és odakavarodtam ezen oldalamra, ami tavaly óta szunnyad. Na majd megnézem jól, hogy mi ez…

Fogyókúrázom. Nevetségesen kicsi adagokat eszem naponta ötször. Nem vallom be a kezdősúlyomat, de talán hetente szembenézek a mérleggel, vagy inkább letekintek a számlálójára, és felírom a csökkenés mértékét. Hátha ezúttal sikeres lesz a cérnulásprojectem.

A karantén alatt készült, pár napja, mikor a vírus miatt beszorultunk a babaszobába. Megveszek a sonkalábaiért, a mosolyáért, a roggyantós visítozásáért........

Na jó. Mostanra már én is kigyönyörködtem magam a bánatos esőfelhőkben, tüzetesen megvizsgáltam a gyerekkel minden erretekeredő gilisztát, úgyhogy köszönöm szépen, már nekem is elég! Jöhet a jóidő. Amikor Nünüt csak kitolom a kertbe, és akkorákat alszik, hogy csak az ott…