Élménypillanatok lapozgatása

Mindig is szerettem a meséket, kisgyerekként, elalvás előtt félálomban ringatózva, akár hangosan felolvasni egy számomra kedves valakinek, vagy kockás plédbe burkolózva belelapozni varázslatos történetekbe. Most én mondok mesét, és én leszek benne a tündér, mert mindig ők voltak a kedvenceim!:-) Lapozgatok porosodó és új élménypillanataink között....Csak úgy, mert lelkes gyűjtőjük vagyok:-) Kérlek, a blogomban található írásaimat és fotóimat ne használd fel az írásos engedélyem nélkül! Köszönöm!

MEGBESZÉLÉSEK

A blogomban található szövegek és képek felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges! Kérlek, ne használd a fotóimat a megkérdezésem nélkül! Köszönöm!



éppenmost bekukkantó kedves valaki

Napszámolgató

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Kívülről

2010.01.14. 22:39 | piroskaesfarkas | 6 komment

A kiságy és Ő pontosan ennyit kontaktálnak mostanság. Vagy inkább hetek óta. Talán hónapokban is mérhetjük. Mert közöttünk alszik. Még mindig. Fontolgatjuk ezen állapot megszűntetését, de nehezen vesszük rá magunkat. Továbbra is hangsúlyozom, hogy olyan nagyon jó így, meg ha éjjel felkel, annyira mélyen van a kiságyban, hogy letörik a derekunk, ha behajolunk érte (öööööö.......behajolnánk, mert amióta a legalsóra állítottuk a fekvőfelületet, nem aludt benne.....). Igen, tudom, nem ez szerepel a szakkönyvekben. De egyelőre elképzelni sem tudom, hogy eljön a nap, mikor kiköltözünk a szobájából, és nem alszunk Vele.....

Átmeneti fészkünkben, itt Anyikáéknál is van saját rácsos kiságya, de át sem hoztam Joepapa szobájába, ahol jelenleg tartózkodunk éjjelenként, Mütyürke és én (szegény papa leszorult a nappali kanapéjára, Anyika meg alszik a kisággyal a saját hálószobájában, legalább valaki a helyén durmol). Itt is összekifliződünk a nagyágyban. Annyi csak, hogy félek, egyszer mélyen alszom, és átmászik rajtam, vagy elindul valamerre és lepotyog, úgyhogy ezt kivédendő bebástyáztam magunkat díszpárnákkal, és persze Ő alszik a fal mellett. Szóval egyelőre csak a kiságya rácsait rágja, vagy kapaszkodónak használja. Azt is csupán kívülről.

A bejegyzés trackback címe:

https://piroskaesfarkas.blog.hu/api/trackback/id/tr521673374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bogaram 2010.01.15. 00:20:23

Annyira édes!! Olyan kis csókolgatnivaló feje van! :-)

mágnyes 2010.01.15. 15:49:49

Tündéreket nem zárunk rácsok mögé :) Hát milyen meséken szocializálódtál te Piroska :)

piroskaesfarkas · http://piroskaesfarkas.blog.hu/ 2010.01.16. 11:55:54

Mágnyes! Milyen igazad van:-)

Bogaram! kap is eleget:-)

Mirwen · http://newrim..freeblog.hu 2010.01.18. 00:31:39

szakkönyveket széktámasznak kell használni

Pankababa 2010.01.18. 08:43:45

Nálunk így volt az első ágyról leesés. Apája már felkelt, mi meg kettecskén durmoltunk a nagy ágyban, oldalról fal volt, az ágy elé pedig lepakoltam esténként a párnákat (merthogy én meg olyan voltam, hogy nem mertem a nagypárnáimon aludni, mondván majd alákerül a gyerek és megfullad éjjel) szóval Panka így esett le a párnákra, mikor reggel felfedező útra indult. sajnos ez benne van, nem lett semmi baja, azóta nagyobbat is esett már. De a félelmedet megértem, mert valós alapú:-((

piroskaesfarkas · http://piroskaesfarkas.blog.hu/ 2010.01.18. 21:06:48

Na ugye, hogy nem alaptalanul szorongok ezek miatt......
De nem szeretnék bizonyosságot, no.
:-)
süti beállítások módosítása