Az első inszeminációs beavatásom alkalmával megismertem egy jófejlányt, akit rögtön a szívembe zártam (nekik akkor megfogant a baba, négy héttel előttünk), és azóta is levélben tartjuk a kapcsolatot, beszámolunk a történésekről, és leszidjuk egymást, ha okot találunk rá.
Most olvastam azt a szombaton írt pársoros levelét, amiben tudatja velem, hogy a Picifia megszületett (ha jól számoltam, akkor úgy a 26. hét körül), jóval idő előtt, 980 grammal. Most inkubátorban van, és remélem, minden rendben van vele, mert sajnos ahol most van Zsu, onnan nem tudott írni nekem többet! Szorítok értük!!!!!!!!!!!!!! Hajrá Kicsifiú!!!!!
