Már a kocsiban eltervezte: ahogy hazaér, megkér engem, törjek le egy sort, majd azt rágcsálja, miközben a hideg szélben sétáltatja az ebeket, a pókervereségét enyhítendő.
Még mindig krehácsolok rendesen, így szóba sem jöhet, hogy esti programot szervezzek magamnak, míg Ő pókerozgat, ma meg teniszezget, úgyhogy én maradok otthon pokrócbatekeredni és mézestázni. Mennyivel szebb lenne, ha azt írnám, egész este főzte nekem a forró teát, betakargatott, majd összebújva olvasgattunk a kockáspléd alatt, miközben egy hajtincsemet tekergette az ujjai között......
Hirtelen jött esti elmagányosodásomban mit tehettem mást, mikor a spájzba benyitva felkínálta magát egy megkezdett kekszesmilka??? Belátható, hogy ebben a helyzetben meg kellett kóstolnom, vajon jó -e még...Bebújtam az ágyba, az éjjeliszekrényre tettem a vaskos táblát, majd kockánként majszolgattam, egészen addíg, míg meglepődve tapogatóztam a következő kocka édesmámoros falat után, de csak a lapos papirja zörgött a tenyerem alatt... Bűnös élvezetek után szégyenkezve süllyesztettem el mohóságomra emlékeztető lila papirt a szemetesbe, gondosan begyömöszöltem rá egy kiszakadt zacskót is, hátha nem bukom le...
Pasi elég hamar kipottyant a kártya asztal mellől, még éjfél előtt rázta a kopott, angyalos kopogtatót a bejárati ajtónkon. Amint kinyitottam az ajtót ez volt az első kérdése:"Boszikám, kiviszem a büdöskéket, kihozol nekem egy sort a milkából?"
"Nem kérsz inkább egy jó forró teát, vagy egy szmekket?"-próbálkoztam reménytelenül.
"Majd utána, köszönöm, most kell egy kis csoki a vereségre..."
Vallanom kellett.
Bár csalódott, de mégis úgy nevetett az előadásomon!!!? Azt mondja, elképzelte az ábrázatomat, ahogy megtörten falatozom a tv előtt....még ma reggel is ezen kuncogott, és érdekes módon minden szituációt össze tud kapcsolni az előző esti lebukásommal.....Csokicsapdába estem.Némán tűrtem az ugratásait...:-)