Nünü már nagyon fáradt volt. Nem csodálom. Egész nap megy, semmi pihenés vagy alvás, nyúzza a nagyikat, hol egyiket, hol másikat, barátnőzik, pancsol, homokozik, programokra jár. Este tíz. Ledől a párnájára és megkér, hogy mellette terítsem le a pelenkát és ott szoptassam meg Rózit. Alig lát már, szinte alszik. A kicsi rámcsatlakozik, szuszogva eszik. Nünü odabújuk hozzánk szorosan. Egyik kezemmel a tejcsatlakozómat tartom a kicsinek, a másikkal Nünü haját simogatom. Úgy alszik el, hogy megfogja a tesója kezét, és egészen odabújik az orrával a fejéhez. Mindketten ott szuszognak a karomban és mindkettőt egészen közel érezhetem magamhoz.