De édesek! A Pici milyen tudományosan fogja azt a könyvet :-)
Nünü pedig milyen büszkén és szeretettel öleli, annyira látszik a kis arcán és szemein a megilletődött büszkeség és a gondoskodó szeretet...Hahh! Ezek azok a pillanatok amikért érdemes élni. És még úgy is könny szökik az ember szemébe ha a saját és bnő babája viszonylag simán fogant és született, nemhogy ennyi küzdelem után.
Borítékolható hogy Nünü állandóan abajgatja majd a Hugibogyót, és hogy már újszülött korától bevonja a játékaiba. :-)
És az is hogy nem a felszínen, hanem az alatt fognak megmutatkozni a féltékenységi jelek (mert márpedig az a normál és természetes ha legalább picit féltékeny)
A boldogság hatványozódni fog, készülj! :-)
Nagyon örülök Nektek!

Csodálatosak! Nekem is feltűnt, milyen szépen fog a Meskebaba a könyvet! :) Már látom a szemem előtt, ahogy Nünü a Kisbabát óvja, szereti majd... :) Alig 3 hónap múlva... :)

Annyira szépségesek, aranyosak, szívet melengetősek mind a ketten, hát még együtt! Sok gyönyörködést bennük - hát még ha kiegészül a csapat 1-2-3 fővel!! :)

Tényleg szép nagyon. Nekem is nagyon megható, h a barátnőmmel (akivel 10 évesen barátkoztunk össze) születésüktől ismerik egymást a gyerekeink, és köztük is akkora az összhang! Ma is vittem L-t bölcsibe (mert egy csoportba járnak, juhéjj!), várta a barátnője (az én barátnőm kislánya) és a szobaajtóban összeölelkeztek. :))

De azt ugye tudod, h mi lesz még ennél is meghatóbb és boldogságosabb? ;)

De szépségesek! :)