Élménypillanatok lapozgatása

Mindig is szerettem a meséket, kisgyerekként, elalvás előtt félálomban ringatózva, akár hangosan felolvasni egy számomra kedves valakinek, vagy kockás plédbe burkolózva belelapozni varázslatos történetekbe. Most én mondok mesét, és én leszek benne a tündér, mert mindig ők voltak a kedvenceim!:-) Lapozgatok porosodó és új élménypillanataink között....Csak úgy, mert lelkes gyűjtőjük vagyok:-) Kérlek, a blogomban található írásaimat és fotóimat ne használd fel az írásos engedélyem nélkül! Köszönöm!

MEGBESZÉLÉSEK

A blogomban található szövegek és képek felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges! Kérlek, ne használd a fotóimat a megkérdezésem nélkül! Köszönöm!



éppenmost bekukkantó kedves valaki

Napszámolgató

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Sóhajtás

2012.07.05. 17:45 | piroskaesfarkas | 17 komment

Kedd délelőtt eljöttem a kórházból. Bejött reggel Dr Talánő és elballagtam hozzá az osztály bejáratánál lévő ultrahanghoz (ahol igazából csak kismamákat vizsgálnak, hatalmas pocakokkal ülnek ott, dejónekik). Először nem látott semmit, mondta is, hogy elhalt a terhesség. Kérdeztem, hogy vajon akkor négy napja hogy lehet, hogy láttak pulzáló szivecskét, hétfőn meg nem? "Várjon csak, ne vegyen levegőt! Igeeeeen!!!! itt van!!!!" - hahotázott egy nagyot. "És igeeeen, igeeen, itt a szive is pulzál, látja? Úgy izgul, hogy a szívverésével lökdösi a gyereket!" Annyira nem láttam. Megmérte, nézegette. Kaptam is három képet. Egészen picike, a gép szerint is éppen hogy 6 hetes, pedig kedden fejeztük be a 7. hetet. Ő is mondta, hogy lehet, hogy együtt voltunk és elkaptunk egy később érő petét. De ez nincs így, mivel annyira vigyáztunk a beültetés után, hogy még puszit is csak lehelni mertünk. Remegett a lában. Neki is, azt mondta. "Az idő most az ellenfelünk" -sóhajtotta. Én persze még mindig nem értem, hogy a hcg akkor miért nem nő?!!!??? Kértem, hogy akkor legalább engedjen haza és inkább bejövök vizsgálatokra. Jó.

Ma megint voltunk UH-n és vérvételen. Az a doki vizsgált, aki először, mikor bementem a kórházba (mikor még nem fogtak ott), és akkor látta a felritkulást. Most is egészen picinek, azt hiszem 2,5 mm-esnek mérte a petezsákban, szívpulzálást nem látott, és azt diktálta, hogy a normálisnál nagyobb uterus (ezt nem kérdeztem, hogy miért lett nagyobb a normálisnál, eddig mindig a normális jelző került elé). Érdekes, hogy miközben az alvázamban vizsálódott a készülékkel, eszegetett valamit. Fene a gusztusát. Kérdezte, hogy fájnak -e a melleim, van -e hányinger, mire igeneztem. "Akkor mit nézegetjük magát? Menjen haza, pihenjen aztán két hét múlva megnézzük! Hogy él -e a terhesség, vagy nem, azt nem tudni, majd kiderül." Ennyi. A folyosón találkoztam a vitatkozós orvossal, aki az utóbbi időben mindig érdeklődik az "esetem" iránt, így most is. Magyaráztam neki, hogy dehát a hcg, alig nő!!!!! A 8. héten már a legalsó, határérték is 8 ezer körül mozog!!???? Azt mondja, hogy igen, de nő! Tehát fejlődik a terhesség......Közben az előbb telefonáltam a véreredmény miatt (tologattam, mert tudtam, hogy nem lesz jó), ami 3391. Hétfön volt 2 680. Szóval megint alig nőtt.

Persze, mondogatáják továbbra is, hogy legyek pozitív, meg bízzak....Farkas is kérdezi, hogy hívhat -e kismuternak, és ugyan értem én, hogy szeretné ezt a babát, és lelkesít és bízik, de szerintem már nincs miért. Már Meske barátnőm sem bízik, pedig Ő is mindig annyira pozitív. Nem nő a hcg rendesen, sehol sem tart, a kicsi sem növekszik rendesen. Nem tudom, miért várunk, mire várunk. Szeretném befejezni ezt a terhességet, ki kell mondanom. Próbáltam elérni Dr Talánőt, de ki van kapcsolva.

A bejegyzés trackback címe:

https://piroskaesfarkas.blog.hu/api/trackback/id/tr84631535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ildiko78 2012.07.05. 18:20:26

Biztos, nagyon-nagyon nehéz, de ezt a két hetet muszáj bírni, hogy jól lássanak mindent azon a bizonyos ultrahangon.

(egyébként nálunk is ért négy koktélparadicsom, gyerek leszedte, szétrágta, szétköpködte. Érdemes dolgozni vele?!)

Ildikó

manner 2012.07.05. 18:26:19

Piroska, ne mondj ilyeneket, kérlek.
Attól, hogy nem tudod, hogy miért vársz, és mire vársz, még lehet, hogy van értelme, nem? Tudom, megveszekedett optimizmus beszél belőlem, de hát.. de hát... a hcg nő, ez pozitívum. szívhangot is találtak. Tüneteid vannak. Ja, hogy nem tankönyviek az értékek? Az életben egy csomó minden nem tankönyvi, na és?
Ameddig az orvosok nem javasolják, addig ne foglalkozz a fenti gondolattal... Egyszerűen nem tudhatjuk mindig, mindenre a választ... Még mindig benne van a pakliban, hogy minden tök oké - maximum nem szokványos.

STike · http://icikepicike.freeblog.hu 2012.07.05. 19:03:50

ezt találtam a hcg szint megbízhatatlanságáról, különösen ajánlanám figyelmedbe azt a mondatot, hogy onnantól, hogy láthatóvá válik a peteszák nem érdemes vele foglalkozni
piszenpisze.hu/terhesseg/hcg/tevedesek-es-tenyek-a-hcg-ertekei/

Egyébként majdnem teljesen átérzem a helyzeted, anno én azt a védekező mechanizmust alakítottam ki magamban, hogy élem az életem, ha erős, egészséges babáról van szó, kapaszkodik és maradni fog. ( korábban hiába feküdtem otthon, kórházban-elvetéltem)Bár vigyáztam magamra, de nem volt teljes ágynyugalom és az 50% esélyt kapott babám, ma egészséges 7 hónapos.
Rajta múlott és megcsinálta ( egyébként ritka akaratos idekint is)

ennyi esélyt adj a babádnak és h aeddig küzdött, küzdeni fog ő tovább is, veled-veletek együtt :)

mariann49 2012.07.05. 19:19:30

Mikor ilyen esetekrol hallok, en mindig arra gondolok, hogy is volt ez regen?
Nem jott meg a mensi, ok. telt-mult az ido, es mondjuk, a masodik, vagy csak harmadik kimaradt verzes utan mentunk orvoshoz.
Nem tudtunk semmit a hcg-rol, ultrahang se volt.
Annyi infonk volt osszesen a babarol, amennyit az orvos kitapogatott kivul-belul, kb. megfelelo a merete, ennyi.
Gondoljatok neha erre:)
Piroska, probalj meg igy allni a dologhoz!
Minden rendben, nem verzel, megvannak a terhessegi tunetek.

Adibaba 2012.07.05. 20:21:59

(Fú, annyira vártam már hogy írj, rengetegszer idenéztem..)

Én is még mindig bizakodó vagyok. Ha annyira rossz lenne minden, már rég küret lett volna, nem ez a hezitálás. A hezitálás pont azért van, mert ott a remény még az orvosokban is. HCG növekedéshez nem értek, de el fogom olvasni STike által küldötteket, és én is úgy gondolom, hogy ha nő, akkor annak is van oka...
Piroska, miért történik Veled mindez? Nem tudjuk. De szerintem ez az eset valamit tanítani fog/akar, és majd a tapasztalat által gazdagodik az életed. Hiába is nem így érzed most.
Oké, elérted a lelki mélypontot. De innen már csak felfelé van!

A méretekről meg annyit, hogy bizonyos értelemben sötétben tapogatózás van. A jelen tudományos állás szerint az első trimeszterben egyformán fejlődnek az embriók. Majd jövő héten meg kiderült az ellenkezője...
Amikor múlt héten nekem is egy héttel kevesebbnek mérte a picinket a doki, és rákérdeztem a miértekre, azt magyarázta, hogy azért lehet mert később termékenyült meg. Ami kizárt. Tudom, mikor volt PÉ, és mikor voltunk együtt.
Be is paráztam hogy baj van...olvasgattam utána. És azt látom, hogy persze néha baj is bekövetkezik az ilyen eseteknél, viszont sokkal több esetben pedig később mégiscsak minden rendben, és addigra már irrelevánssá válik ez a mizéria a méretek körül. Védőnőm szerint pedig a 2 hét tévedés még ebben az időszakban is teljesen normális+a gépek sem tudják - még a legjobbak sem - ezeket az iciripiciri méreteket jól eltalálni. És azt is mondta, hogy nem véletlenül a 12 hetes uh a vízválasztó, akkor már sok mindent lehet látni és sokkal pontosabban.
És egyébként pont a fenti témában történő körömrágásom közepette ugrott be ugyanaz a gondolatmenet, amit Mariann is írt. Anyáink, nagymamáink semmit de semmit nem tudtak ilyenkor azon kívül hogy nem jött meg és rosszul vannak.
Az idő most nem ellenség szerintem, éppenhogy segítség. Csak ne telne ilyen lassan... :-)

Kismoly 2012.07.05. 22:48:03

Hát, most mit írjak... vártam..babonából... az a pici reménysugár... nagyon incifinci...
...amit TalánŐ tippelt, arra én is gondoltam, de nem mertem megkérdezni...
Nagyon kevés ez a HCG.
A néhenkívűlit" ugye kizárták?
Tudom, hogy biztató- lelkesítő mondatokat kellene írnom, de inkább egy nagy ölelést küldök Neked, Drága.

erdeipetymeg 2012.07.05. 23:32:23

Piroska drága ! Dobog annak a kölyöknek a szíve, a hcg ha kicsit is de NŐ, nem görcsölsz, nem vérzel. Mi a fenéről beszélünk akkor???? Ha spontán fogant volna, akkor is méregetné bárki azt a nyamvadt hcg-t???? Figyelj, ha most megcsinálnál egy legújabb típusú clearblue tesztet - az a digitális még azt is kiírja hány hetes vagy, szval ha az a teszr pozítív lenne.... akkor??? Nem lehetne 2 hétig Nünüzni, az a baba meg nődögéljen odabenn, és 2 hét múlba már látszon egyértelműen ! Ne már, Talánnőt akarod felhívni, aki ma is elhalt terhességnek hitte, és ha nem szólsz meg se találja????? Kérlek, verd ki a fejedből ezt a butaságot. Vonzuk be ezt a babát, aki így maradni akar !!!!

alamaison 2012.07.06. 00:25:31

Kedves Piroska!
Én is a pozitív hozzáállást javaslók táborát erősítem.
A mostani helyzet az, hogy van pulzáló szívecske, mellfeszülés és hányinger. Ez jó. Most csak ez számít, nem a tegnap és a holnap. Maradjon is így. Szerintem ezeket a gondolatokat erősítsd magadban. Természetes, hogy félsz az újabb kudarctól, túl sok minden ismétlődik úgy mint múlt évben, és ezért nem mered átadni magadat az örömnek. Pedig hidd el, ennek a kis embernek aki benned FEJLŐDIK! te tudsz a legtöbbet segíteni azzal, hogy csupa szépre gondolsz vele kapcsolatban, pl, hogy pár hónap múlva hatalmas pocakkal várakozol az UH-ra. Farkas képes erre, álmodozzatok együtt! Csak a pozitív képeket lássátok, a félelmeket űzzétek el! Meglátod rögtön erőre kap a baba, és a végén még produkálni fogja az elvárt hcg-t is!
Ölelés: Ala

emegén 2012.07.06. 07:26:59

"és azt diktálta, hogy a normálisnál nagyobb uterus (ezt nem kérdeztem, hogy miért lett nagyobb a normálisnál, eddig mindig a normális jelző került elé)."

:))))
mert a terhes méh normálisnál nagyobb.
Szabályosnak látták most a petezsákot?

KÉ81 2012.07.06. 08:14:52

Szia!

Én csak egy dolgot szeretnék tőled kérni: hagyd abba az agyalást, az állandó izgulást, a természet/a Jóisten/kinek mi, tudja mi a dolga.

Valószínűleg nagyon nehéz, de engedd, hogy most csak úgy megtörténjenek a dolgok!

Minden jót kívánok nektek! Sok puszi Évi

bolyti 2012.07.06. 08:16:24

Piroska! Pozitívan! Táltos fogammal és boszorkányságommal pozitív érzések vannak bennem. Tessék Nünüzni, pihenni és ennyi:)

Bmama 2012.07.06. 08:21:35

Kicsit tényleg meg kell próbálni kikapcsolni, mással foglalkozni-ami tudom, hogy nagyon nehéz, de így talán könnyebb, és gyorsabban telik az idő is! Bmama

Fkrisz · http://sommano.blogspot.hu/ 2012.07.06. 09:33:28

Kedves! A szánkkal hamar felszoktuk adni a dolgokat, de belül, ugye nem adod fel SOHA! Légyszi! Magadért. Érte. Értük.
Nagy szorítás! Nagy ölelés!
Krisz

cherrypie 2012.07.06. 09:49:21

Kedves Piroska! Jártam a cipődben, végigcsináltam egy "ilyet". Azt mondom, vannak tények, amiket nehéz megváltoztatni, vannak számok, amiket nem lehet lecserélni... De tiszta, őszinte szívből kívánom neked a csodát, mert vannak olyan események, amik orvosilag nem lehetségesek, de mégis megtörténnek...!
Tudom, vagy legalábbis sejtem, min mész most keresztül, és akármi is legyen, gondolj majd Nünüre és a csodás családodra és barátaidra ( és ha nem most, majd következő alkalommal... nekem se volt ez vígasz kezdetben, de ami késik, nem múlik... Úgy tűnik, vannak, akiknek ezt írta az élet, de hidd el, sokkal jobbak is vannak még a nagy könyvben odafent...!)

Nagyon sokat gondolok rád,és nagy ölelést küldök nektek!

Lily [free] 2012.07.06. 10:11:09

Ha nem is tartozom a "nagyanyák" táborába, de a gyerekeim már nagyok (25 és 23 évesek). Amikor megfogantak és nőttek bennem, pont ahogy mások írták, bizony nem mértek semmit. A tüneteket sem feltétlenül produkáltam az érzékenység és a mellfeszülésen kívül. Jómagam is a természetre bíznám magam, pozitív gondolkodás mellett. Ha a baba egészséges, kapaszkodjon csak és fejlődjön a saját ütemében. Nekem olyan kis harcos alkatnak tűnik. :) Pihenj sokat Nünüvel, és ahogy mások is mondták, "ne agyalj" állandóan. Az élet szép, találd meg az örömcseppeket! Ölellek

piroskaesfarkas · http://piroskaesfarkas.blog.hu/ 2012.07.06. 10:28:01

Sziasztok Kislányok!
Köszönöm a bíztató szavakat, támogatást, mindent!
Igazatok van, persze, de az a helyzet, hogy aki lombikozik, pláne aki túl van már sok-sok inszemináción, no meg egy lombikból fogant méhen kívüli terhességen, az sok mindent tapasztalt és olvasott a témában.

Valóban, Nününél is csak egyszer néztek hcg-t, azt is ugye csak azért, mert a Kaaliban benne van a vérvételes terhességigazolás is a "programban". Utána Őt is csak ultrahanggal nézték, így nem tudhatom, miként alakult a hcg Nála. De tavaly a m éhen kívüli miatt folyamatosan követték, és sajnos pontosan ugyan így változott, mint most.
Viktu kérdezted, hogy kizárták -e a méhen kívülit. Erre azt tudom mondani, hogy annyit tudnak, hogy a méhben is van terhesség, de nem zárható ki, hogy máshol is, ráadásul a bal oldalam sokat is fáj, szóval azt mondták pár nappal ezelőtt -mikor nem láttak semmi biztatót-, hogy küret lesz, utána majd figyelgetjük a hcg-t, hogy van -e méhen kívül is......
Ha bárhol is utánaolvastok, sajnos egy ilyen hcg mellett, tekintve az alignövekedést valamint az adott héthez köthető hcg értéket, nem lesz "normális" terhesség. Egyetlen kivételt sem lehet találni. Sajnos.
Tudom, hogy "él ez a terhesség", csak az a kérdés, hogy miként és meddig.
Pontosan azért, amit írtok, hogy másnak sem követik, csak csinál egy pozitív tesztet, aztán később megy UH-ra, ezért nem tudják, hogy a vetéléseknél hogy alakul a hcg. Vagy kevésbé. De az orvosok is azon a véleményen vannak, hogy az ilyen hcg adatsor a közeledő vetélést jelzi.

Igyekeznék bízni, de tekintve azt a hullámvasutat, amin hetek óta hánykolódunk, a naponta változó híreket, az ellentétes véleményeket, a tavalyi történéseket és a sehogysem haladó hcg-t, hogy a gyerek mérete sem változik igazából, így nem igazán tudok.

Ha olvastok, tudjátok, hogy nem vagyunk rágörcsölős típusúak, a tavalyi és a mostani lombik között nem jelentkeztem hetente ebben a témában, nem igazán foglalkoztam vele, nem stresszelünk rá. De ebben a helyzetben amibe kerültünk, igazán nehéz lapozni.
Amúgy sok a nevetés, nem vet árnyékot mindenre ez a bizonytalanság. Tényleg:)

Egyszerűen csak szomorú vagyok, tudom, hogy nem jó ez így (azt hiszem, Viktu tudja, miről beszélek, azért nem bízik Ő sem, mert végig járták az utat sajnos Ők is - de milyen szuper már a célben lenni, ugye:))), szeretném lezárni és újra elindulni. Rémes érzés, hogy tudom, valahol, valahogy próbálkozik szegény, támogatnom kéne lelkileg. De nem maradhat velünk, tudom......Fel kell erre készülnöm, mert biztos vagyok benne, hogy hamarosan műtét lesz és el kell válnunk. A
A legboldogabb lennék, ha nem így lenne és teljes szívvel várhatnánk a Kistesót.
Ölelés,
Piroska

Legendarys 2012.07.06. 10:53:21

Szia Piroska!

Jó ideje olvaslak, és már annyiszor szerettem volna hozzászólni, de nem akartam így ismeretlenül. Most úgy érzem, hogy le kell írnom. Nagyon átérzem, amin most átmentek és amint Te személy szerint. Nekem a február/ március volt ugyanilyen. Nekem sem nagyon nőtt a terhesség, uh alapján csak minimális értékeket, viszont mivel a HCG-m magas volt ( 8000 felett ) így vártunk az orvos kérésére. Pozitív példát sajnos én sem találtam a neten,hiába kerestem, mert az ember azért az elején bizakodik.
Ami rossz volt, hogy még mielőtt látott orvos,már akkor éreztem, hogy már nincs is velünk, csak valamiért nagyon nem akar a kis petezsák elszakadni tőlem. Mert beindulni magától nem indult be a dolog Az utolsó héten azt éreztem, amit Te is, hogy szeretném lezárni és csak előre nézni. De addig még nincs pont a végén addig nem lehet. Sokan szerettek volna segíteni, biztattak, de sokszor nekem ez csak olaj volt a tűzre, mert rossz embernek éreztem magam, hogy nem bizakodok, mivel én érzem hogy már nincs velünk, és lélekben inkább az elengedésre készültem. Ahogy egy anya megérzi, hogy valaki beköltözött, ugyanúgy azt is érezheti, hogy nincs már vele a kis lélek. Könnyebb volt így a műtét, merthogy sajnos az lett a vége. Úgyhogy ha lelkiismeret furdalást éreznél ne tedd. Te mindent megtettél.
Mivel magas a hcg érték így a tested tünetekkel jelez, tehát szinte lehetetlenség kikapcsolni az ember tudatából. Nem is mondom, hogy ne foglalkozz vele, úgyis megtalálod a mindennapokban az egyensúlyt. Tiszta szívemből kívánom, hogy a Ti esetek legyen a kiugró pozitív példa.

Remélem nem bántottalak meg a soraimmal, csak szerettem volna hogy tudd amit érzel teljesen „normális” jelen esetben. Nekem sokat segített volna ha akkor tudom ezt….
süti beállítások módosítása