Piroska és Farkas

Én, avagy Mancinénidrága úgy hat hete sajnálom magam az esztéká rogyadozó folyosóin, várakozom hosszúra nyúlt órákat (egyik alkalommal ötésfelet, majd az ajtó elől betelefonáltam nekik, hogy mégis, meddig kéne várnom, már régen lement mindenki, aki előttem és utánam…

Szuperek ezek a lufik, már egy hete bírják a strapát, nem pukkantak ki a rengeteg malackatánctol, sem akkor, mikor mindhárman fekszünk és rugdaljuk őket felfelé, vagy boxolunk velük. Meg még mindig olyan örömét leli bennük, mint mikor először meglátta a luficsokrot. Én meg…

Farkas szendvicset majszolt vacsorára, amit én készítettem neki. Vajkrém és egy szelet vékony sonka rajta, mellette zöldségek és sajt. "Mit eszel, Apaca?" - érdeklődött Nünü. Sonkás szendvicset, kérsz belőle egy falatot? - kérdezte az Apja. Nünü pipiskedve…

"Naaagy tapsifülei vannak a nyúlnak, tudod, Anyaca. Itt vannak, látod...itt pedig a tojások.." - fűzött magyarázatot a rajzához, mikor odahozta nekem. Én meg újfent elájultam Tőle.   Ahogy attól is, miként tud ilyen szépen színezni, hogy nem megy ki a vonalból???…

Mikor még én döntöttem el, hogy mit énekelek és olvasok neki, vagyis akkor, mikor a pocakomban hordtam elhatároztam, hogy kizárom a micimackósmindenféléket itthonról, s ennek itt hangot is adtam. Meg annak is, hogy a mesét imádom könyvben, a rajzfilmet is azon eredeti feldolgozásban,…

"Egyszerűen kész vagyok ettől a gyerektől....hihetetlen.....hogy lehet ennyire angyal???" - kérdezte csakúgy, inkább magában, mint választ várva Farkas, majd megpuszilgatta az éppen esti bébijét kortyolgató gyereket és meghatódottan fejcsóválva lement dolgozni.…