A hálózsákjában csücsül az ágyon, issza a bébit, aztán a kiürült üveget átnyújtja Nagyikának.

-"Köszönöm szépen Nagyika a finom bébit. Hol van az alvórongyikám?

-Nagyi: Anya lement érte, mindjárt hozza.

-"Hol a csudában van már Anyacám? És hol van a dumbika?'

-Az sincs itt szívem, azt is hozza Anya.

-"Ne mondd ezt mama! Itt van az valahol"

Máskor. Odarohan Anyikához. "Hát szia Kismamácskám, jöttem Hozzád puszilkodni.....mmmmá, mmmmmá, mmmmmá!"

Bevásárlóközpontban áll az üvegkorlátnál, figyeli a mozgólépcsővel közlekedő embereket, majd odakiált: "Sziasztok! Szervusztok emberek! Idenézzetek, itt vagyok, itt van Nünü!!!!!"

Fürdik Nagyikáéknál a nagykádban, aztán kiemelem a hatalmas, narancssárga törölközőben. Meglátja magát a tükörben és kacagni kezd: "Ott van egy apró sellőbébi és mosolygik Rád."

Robog a konyha felé. "Olyan éhes vagyok, hogy az már borzasztó!"

Papáék elutaztak. Elmondtam Neki, hogy elmentek repülővel, de a születésnapjára már itt is lesznek. Ahogy máskor is, ha a fiúk elrepülnek, most sem beszél róluk, nem is kérdez, kerüli a témát. Toligálta a babakocsiját a folyosón és javasoltam, hogy menjen el vele a Papa szobájáig, mire legörbülő szájjal, majdnemsírva:

"Nem Anya, a Papa most nincs a dolgozójába, mert elment onnan valahová messzire, nincs most a székében, kiment belőle Anyaca! Hiányzik a Papa Nekem."

Ölembe kúszik egy könyvvel, kis arcával dörgölőzik hozzám.

-"Képzeld Anya, a Szilvi (egyik babája) imádja a kisegeret meg a patkányt (ma kapta ajándékba)......Én pedig imádom az embereket!" 

-Én, meglepetten nevetve: Tényleg, nagyon aranyos vagy!

-"Az anyaembert".