Délutáni alvás. Összebújva fekszünk az ágyban, szokás szerint túl pár mesén, susmorgáson, megbszélésen. Nézi az arcomat (még mindig megjelennek rajta a rémes piros foltok, hámlanak.....szebb vagyok, mint valaha...persze, hogy természets úton nem jön így a gyerek:), aztán pici…
Szövegláda - bálnahab
2011.02.07. 14:30 | piroskaesfarkas | 5 komment
Nézzük már meg, hátha a vége jobb! Tovább, akarom!!»