Minden képére rábiggyeszt egy-egy arcot, vagy csak arcokat rajzol. Ha éppen nádast vet papirra, kacsákkal, békákkal meg szitakötővel, vagy szélgenerátort meg markolót, akkor is a végén odakerül valaki, egy kiffiú, vagy egy kislány, Apaca vagy én......
Vagy csak arcokat rajzol. A pár nappal ezelőtti alkotásokhoz képest annyi a változás, hogy most már nyakat is kapnak az emberkéi. Csoda, csoda, csoda. Ő susmorogva vagy éppen felkiáltva rajzol, én meg mosolyogva és meghatottan figyelem. Na és mikor hallom, hogy "Ez Anya, itt mosolyog", vagy "Rajzolok egy Anyát. Itt meg mellette van a kis Nünüke", majd látom, hogy tényleg, ott van Ő és én.......??!!!
ez itt én vagyok, a fejem felett madarak szállnak....
itt megint én, egyszerűen csak mosolygok....
télapó.....még bojtot is tett a sapkájára....
a fenyőfát mi rajzoljuk, Ő pedig feldíszíti....
