Említettem már a fülét? Hogy a kórházban, mikor először kihozták nekem és a karomban tarthattam, már akkor odavoltunk a fülétől? Annyira apró füle volt, finoman tekergő ívekkel, középen pedig szivet formált és szépen belesimult az alighajas kis fejébe, egy csöppet sem állt el. Most pedig már csigás, rugós fürtök lengik körül ezt a cukor fülét. Bizony. Gyönyörű göndör hajat növesztget, ami már nem csak az alján kukorodik, hanem az oldalán és a feje tetekén is. Tisztára angyalos. Imádom fogdosni, a kezemet beletúrni, fésülni, copfokba fonni, bámulni, szagolgatni és áradozni a hajáról. Is.

A hónap eseménye a bilizés volt. Megtörtént minden, ami ott történhet. Addig csücsül rajta, míg eredménye nem lesz, anélkül, hogy mondanánk neki, hogy maradjon még. Amint kész, felpattan és eljárja a pisitáncot. Igaz, a lelkesedése az utóbbi időben megcsappant, de azért vettünk neki itthonra is (a rózsaszín Nagyikáéknál van),  egy pirosat. A másik nagy esemény, hogy embereket rajzol.

A beszéd terén nehéz bármit is kiemelni, mert komoly mondatfűzésben van már, mesél múltidőben, jelenben és jövőben is, rengeteget kérdez (a temérdek mi ez Apaca, mi a neve hogy hívják ezt a lányt, milyen színű és egyéb kérdései mellé mostanában meggyarapodtak a mikorral kezdődő mondatok is). Régóta beszélgetünk már bármiről, minden érdekli és rendkívül érdeklődő.

Ha nem éppen valakivel nyomja a szöveget, akkor magában susmorog, mindent kommentál ("szalad a Nünü, siet a Peti szobájába, boldogan!", vagy "itt fekszik a kis Nünüke középen, Anya meg Apaca között és nevetgél, így:hahahaha, mert vicceset mondott!"), ha rajzol, folyamatosan magyarázza az alkotást magában. Könyveket "olvas" fel, vagy tökéletesen elismételve, amit tőlünk hallott, vagy kitalál hozzá valami mást.

Apropó kitalál. Szárnyal a fantáziája. Egy pléd neki hol tökfeszitvál, hol hajó, vagy orvosi rendelő, vagy karácsonyi vásár, vagy bármi más. Ő pedig doktornéni, hajóskapitány, lampion, kutya, ló, stb. Gyakran vesz fel valamit a fejére, úgy mint papircsákó, koronák, sapkák és nagyon vágyik egy tündérszerkóra "Hátha hoz a télapó Nününek tündéresruhát", amit vendégségben látott. Szereti nézegetni az újságokat, katalógusokat, és mutogatja az ujjával, hogy mit szeretne "ez kell a Nününek, ezt szeretnéd, ezt a macikát, meg a rollert is". Korán kezdődik.

Lejátsza a párbeszédeket (már hónapok óta teszi, csak most már a mondatok és jelenetek összetettsége változik), szituációkat állatokkal, babákkal, papirból kivágott figurákkal, rajzokkal.

Folyton kacag és még mindig sok viccet talál mindenben. Ha Ő mond valamit, vagy meghall egy számára jópofa szót, vagy bohóckodnak neki, minden után hozzátesz egy "hehehe"-t.

Mozgás. Elkezdett ugrándozni pároslábbal az ágyon, miközben énekel (Pl. ugráljunk, mint a verebek, rajta gyerekek). Bukfencezik (a frász tör ki, remélem, hogy a nyaka nem), táncol. A tánc kezd felzárkózni az éneklésmondókázás, alkotás és olvasás mellé. Tangózik, hedbengel, reppel, roggyantózik, balettozik. Legalábbis megkülönbözteti ezeket és némileg utánozza a stílusokat. A múltkor vittük magunkkal a klínikára, ahol a váróban egy videoklippet látott, amiben kemény zenét pengettek, és megszólalt: "hedbengel a bácsi, mint a Nünü is tudja ezt, így ni!" -és lóbázta a fejét vadul. 

Könyvek. Nem tudom eldönteni, hogy én vagyok -e a nagyobb rajongója a meséknek vagy Ő, de a gatyánk rámegy a könyvek vásárlására. Imád olvasni. Még mindig úgy eszik, hogy közben olvas.

Rajzolás. A hónap eseménye még, hogy elkezdett fejeket rajzolni, embereket ábrázolni. Kerek fej, két szem, orr, száj, haj és némelyik még nyakat is kap. Sokszor mondogatom, de a rajzolás olyan neki, mint az evés, nincs meg nélküle. Naponta legalább egy-két órát alkotunk. Most már tíz vastag spriál füzet telt meg és számtalan papirt tettem el egy óriási dobozba a rajzaival. Találtam puha zsírkrétát, ami a kedvence lett. Na, ez egy hét alatt elkopik, tegnap szereztem be két új dobozzal (rengeteg krétát teszek elé Nagyiéknál és itthon is, hogy tudjon válogatni, szóval több doboz van beleszórva egy-egy kosárba). Szintén naponta kéri a gyurmázást és a nyomdázást is. A gyurmákat sodorja, szurkálja, kilapítja és rajzol bele pálcikákkal, formákat nyom rá, stb. Festeni kevesebbet szoktunk, meg ragasztóval terméseket szórni, de csak azért, mert nem akarom feltakarítani, én, a lustagaz.

Dalok, mondókák. Minden mennyiségben, semmit sem apadt a lelkesedés és tudásvágy. Kiadhatnék egy karácsonyi cédét a dalaival és versekkel, amiket kívülről fúj (ha nem úgy lenne, hogy csak én meg a család lenne kíváncsi rá). Ha leül a gépem elé ("Szeretném megnézni a fenyőfás dalt Anya laptopján légyszíves...!") és bekapcsolok neki egy új zenés mesét vagy egy dalt, akár angolul is, valamit elkap belőle, és pár óra múlva énekel egy-két sort. Vigyázni kell, mi megy a rádióban vagy a tévében, mert vad utánzásba kezdett.  Mondatokat csíp el, mozdulatokat másol és mondja is, hogy előbb halotta vagy látta a nénitől, bácsitól..........

Áll az üveg előtt, nézi a kertet, teljesen kikapcsol. Szólunk neki, nem válaszol. Majd egy kicsit később sóhajt: "Elgondolkodtam egy picit."

Dalok még. Szereti beilleszteni a dalokat oda, ahová szerinte passzolnak. 

Anyika: felkapcsolom a villanyt, mert más sötét van.

Nünü: Sötét van, nem látunk, gyere babám gyújtsál világot.

Játszik a szavakkal és remekül szórakozik a felfedezéseken. Húzza fel a lábára a mamuszát. "Ez egy mamusz Anya, úgy hívják. Ez a neve, hogy mamuszka. Olyan majdnem, mint a Mamuska. Hehehehe." 

Álmában is sokszor beszél. Ha éppen fent vagyunk, Farkassal olvadozva nézünk össze. Olyanokat mond, olyanokról álmodik, hogy megzabáljuk. 

Alvás. Éjjel továbbra sem kel egyszer sem (kivétel most, a köhögés, rémes, úgy sajnálom szegényt), délután pedig szól, ha álmos "menjünk aludni". Van, hogy már délben, máskor meg kettő után és 2-4 órát kapcsolja ki magát. Alvórongyi nélkül nem alszik. Meg a dumbi (egyenlő cumi) is kell, de azt elalvás után kiejti.

Evés. Bio. Reggelire műzlik, gabonák, túróval, vagy zabtejjel, gyümölcsökkel. Délelőtt gyümölcsök vagy joghurt, ebédre pedig főzök a párolóban neki zöldségeket, rizst, krumplit, vöröslencsét, húst, ilyesmit. Nagyon ritkán előfordul az üveges babaétel, de az is bio változat. Délután gyümölcs, vagy kifli, vagy éppen ami akad. Vacsora sokszor elmarad, nincs már kedve vagy fáradt, és már csak az esti "bébit" issza meg (bébipapiból  rövidítve). Továbbra sem kap tejet, csokit, sajtot, diót és mogyorót, mézet, citrusféléket, cukrot. Nagyon ritkán eszik sültkrumplit, pöttyöstúróst, kekszet.

Játékok. Kirakók, építőkockák, babák, játékkonyha, kalapálós, logikai játékok, papirház, kergetőzés, sátrazás, rajzolás, gyurmázás, kutyázás, szerepjátékok, bábozás....szóval minden jöhet.

Nagy kedvence lett a Mazsola és Tádé, meg a Futrinka utca (minegyiket megszerezte a Télapó, most jön vele hazafelé). Előbbiből csak hat részt találtam meg a neten, utóbbiból meg csak egyet, így az a többszázezer nézettség, ami a film alatt látható, azt mind mi csináltuk......Persze nem hanyagoljuk el a Maszkabált és a minimaxos dalokat meg mondókákat sem.

Járunk koncertekre is. Az egyik legjobb az elmúlt időszakban a Gryllus Vilmos Dalok 4. koncert volt. Igazi müpás, leülős, nagylányos. Kiváncsi voltam, hogy mit fog szólni az ilyen jellegű színházi előadáshoz. Imádta. Néha a nagy csendbe beleszólt "Ott a grijjuszvilmos a gitárjájával énekel. bejöttek a gyerekek.", majd tapsolt, táncolt a székén.

Méretek. A ruhái kilencvenkettesek, a cipője 24-es és úgy tizenháromésfélkilós lehet.

Továbbra is el vagyunk ájulva tőle, hogy milyenszépmilyenokosmilyencukor. Nem telik el úgy nap, hogy az apjával ne beszéljük meg, mennyire cukorfejezagyerek, meg hogylehetvalakiilyenédes. Teljesen készen vagyunk Tőle.