Hazafelé sétálunk. Gyűjtöttünk piros csipkebogyót,  faleveleket, pitypangot, s megcsodálunk minden pompás színű fát, amelyet az ősz olyan gyönyörűen átszínezett. Nagyika mutatja Neki "Nézd milyen szépséges ez az akácfa". Erre a gyerek: "Olyan mint az apáca....megnéztük a könyvben."

Hevesen ás a homokozóban, s megszólal: "Dolgozik a Nünü....olyan mint a bácsik az építkezésen." Most az "olyanmint" időszakot éljük. "Sütkérezik a Nagyika. Olyan mint a gyík. Meg a béka, napozik a kövön."

Mindent eljátszik, vagy inkább lejátszik, amit a könyvekben "olvasott". Leült a terasz szélére, s szinte meg sem mozdult, csak a távolba nézett. Majd megszólalt: "Várod a buszt a buszmegállóban. Mikor jön már? Harminckettes busz." (még sosem ült buszon, csak látta, ill. olvastunk róla) Kicsit később leszáll a motorról (végre már hajtja a kismotort, meg a többit): "Leparkolt a Nünü a motorral. Tankolunk bele benzit. Benzinnel működik a motor. "

Sokat magyaráz magában is. Mendegél a kertben, s magyaráz. "Veszünk Anyának számítógépet a boltban. Meg táskát is. Hogy tudjon menni....." (ezt nem tudom, hogy rakta össze, mert nem is vettünk nekem gépet...mondjuk táskát igen, de vagy két hónapja, és tényleg a gépemnek..)

Gyakran nevetgél, a saját szövegein is, de olyan jóízűen és hosszasan! Nézi a bokrok tövét, ahová friss földet szórtunk pár napja. "Vakondtúrás, de nincs benne vakond. Lement a föld alá. Vicces....."-és gurgulázva nevet, majd megismétli, hogy nincs benne vakond, és ismét jól szórakozik.

Az apjának kellett a múltkor mondani, hogy a cumija disszidált, mert azóta ezt is használja. Elszaladt előlem, majd vissza: "Disszidált a Nünü".

"Szalad a Nünü a Nagyikához. Meglessük, mit csinál. Kertészkedik. Kesztyű van rajta. Valaki ittfelejtette az ásót." - és így tovább, csak mondja és mondja.

"Nagyon szép a fa. Ez. Gyönyörű. A terasz is gyönyörű. Szépen burkolt a burkolóbácsi." (egy hete befejezték végre a terasz felfagyott burkolatának teljes felszedését, majd újra leburkolták).

Megtalált egy kindertojást, amit még nem nyitottunk ki. "Valaki lakik ebben a tojásban. Megkukukkáljuk!"

Lefekvéskor most a Mazsola a sláger. "Anya elmondja a mesét légyszíves. A Mazsolát és Tádét. A sárgarépásat". Ő maga is elmeséli nekünk az egész mesét. Tüneményes.

Most mát nem csak mondókázik, meg elszavalja a dalokat, hanem énekel, és táncol is rá......

Lehet, hogy mát feljegyeztem, de most megint. A gyerek már nem fog könnyen elveszni. Ugyanis darálja, hogy hol lakik (utca, házszám), meg a Nagyiék hol laknak (szintén utca, házszám, már csak a GPS koordinátákat nem tudja:),  a teljes nevét, ami négy részből áll (mint egy szappanoperás hősnő), és hogy hány éves, ill. mi az Apaca, Anya, Nagyi és Papa teljes neve. Ha megkérdezik (és olyan kérdezi, aki előtt nem szégyenlősködik, vagy eltelt egy kis idő, és megszokta), válaszol, de tudja mondókásan is. "XY utca x alatt, lakik ez a cukorfalat, ....itt jön a neve".

Bekakilt. "Atomgomba van a popóban. Őszintén."

"december hatodikán jön a télapó"-mondta ebéd közben........

Egyik nap pedig minden felvezetés nélkül közölte: "Gyanus ez nekem".