Már nem fekve mérték, hanem odaállították a mérőszerkezet alá, mint a nagyokat. Nyolcvanöt centiméter magas. Azt is tudom, mitől fáj a derekam: tizenkét kiló. A lába kb. huszonkettes, de huszonhármas cipője van, mert előbbi méret már szinte kicsi.

Itt kérdezem meg, vajon a gyógycipőknek (sokak javaslatára supinált cipőt vettünk szandálnak és most őszi átmenetinek is) miért kell rémesenkinézőknek lenniük? S vanjon miért van az, hogy a lánycipők mindegyikére kisvirágokat varrnak, és lilák vagy rózsaszínek? Az egyetlen elfogadható fazon ez a barna, fiúknak készített darab volt, papirsárkánnyal az oldalán (a gyereknek tetszett mondjuk, két napig mindenkinek mutogatta "ezt nézd mimvan, sárkányos cipő, figyusz!", s emelgette a lábait).