Huszonkettes. Siesta. Egyik sem tetszett igazána kínálatukból (vaskosnak érzem ezeket egy ilyen pici lábra), de nem is az volt a fő szempont, hogy szerintem jajdeszép legyen, hanem kényelmes a gyereknek.
A huszas kiscipő kicsi már......A kedvenc virágos puhatalpúnk (liliputis) szintén nem jó, így Farkas hozott haza egy számmal nagyobb katicásat belőle, ami meg túl nagy (pár hónapig a fiókban parkol). Szóval most olyanunk nincs. Jó az idő és rövid a fű, így időnként engedjük mezítláb szaladgálni, mert annál jobb nincs is a talpaknak.
Ami meg még izgat, hogy vajon ilyen apró lábakra ráadhatom -e a pár éve divatbajött könnyűműanyag szaladgálóspapucsot. Egyes vélemények szerint jajdeegészséges, míg mások rémisztgetnek, hogy rosszat teszek a gyerekkel. Már csak azért is érdekelne, mert a kertben néha levesszük róla a pelenkát alvázszellőztetés végett, és egy szál bugyogóban rohangál, s bizony, hamar lepisili a lába szárát. Ha éppen nincs mezítláb, jó lenne, ha nem a bőr szandált, vagy egyéb, jó nedvszívóképességgel megáldott anyagú lábbeliket tisztelne meg, hanem egy lemosomslaggaléskész darabot.