Altatás. Addig magyarázhatnékja, cicáskodhatnékja van, míg kint nem ereszkedik le az éjszakai sötétség......Kettőnk között fekszik a hálózsákban, és mintha összefoglalót tartana a nap eseményeiről, be nem áll az a cukor kis szája.
Többször is az Apjához fordult, s elcincogott sok-sok "Apaca"-t. Majd rámnézett, és azt mondta "Anya....Anya"-s vigyorgott, majd kacagni kezdett (kicsit talán "Agya"-szerűen) Nevettem és könnykibuggyantottam, minden sejtem keringőt járt! Kimondta!!! Már nem csak "ciccccci" vagyok, vagy "cicccijeee", hanem "Anya". S mintha érezné, mekkora semmihezsemfoghatós boldogságot okoz ezzel az egyetlen rövidke szóval, többször is elismételte, s csak nevettünk és nevettünk....Pont úgy kacagott, mikor pl. a sálat próbálta fel, s a végén lévő bojttal megcsikiztük egymás arcát....Megyek, s úszom tovább a boldogságban....
