Gondoltam, lesz pár hetünk, amíg tipeg ide-oda, egyik karból a másikba vetődik, szép lassan ráérez az egyedülkétlábonjárásra. Komótosan, ahogy eddig sem siette el a dolgokat. Két nap sem kellett ahhoz, hogy felgyorsuljon, anya- és nagyirémisztgető üzemmódra kapcsoljon, és száguldozva szelje át a szobát, játszótereket, parkokat. Ő remekül szórakozik, míg engem kiver a víz.
A felvételt elnézve több megjegyzés is megfogant a fejemben.
1. Ez a pöttyös sapka irtó édes, de két számmal nagyobb, és úgy néz ki a gyerek benne, mint Miskabácsi az almafásban. Főleg, mikor felcsúszik, és a feje tetején kicsúcsosodik.
2. Egy hete, mikor Meskebarátnőm az a Drága itt járt, szokás szerint a gyerek új produkcióval állt elő, hogy bevágódjon nálla újfent (anno Neki kacagott először). Akkor kezdte el ezt a dártvéderes hörgésféleséget, amivel akkor két napig aggódásban voltam, hogy a megfázás miatt sípol a Migyerekünk tüdeje, más nem lehet. Igaz, ehhez a hanghoz társul egy kaján vigyor is, de ehhez negyvennyolc óra kellett, hogy belássam: ez egy rögögésfajta.
3. Már nem is emlékszem, mikor voltam egy játszóteres csúszdatorony tetején, de jól kiröhögtem magunkat, ahogy ott állok fent, éppen engedem le a gyereket, míg Farkas lent várja akkora mosollyal a fején, s közben mindketten visítunk, gügyögünk a gyereknek, meg tapsolunk, hogy milyenügyes (tehetséges no, egy métert is bír tehetetlenül csúszni egyik kézből a másikba, mint egy szenezzsák a ledobón). Nünü pedig a csúszások után mutogat felfelé, hogy "csúsza", és megint le kell engedni.
4. A szuperúj helyi puccjátszótéren, kultúrált, marhadrágacsaládiházas övezetben, ahol még kisfaházikó is álldogál a bejáratnál, benne rendőrzős portással, aki este tízkor bezárja a parkot, tényleg isteni. Madárcsicsergés, orgonabokron, jólnevelt kutyák, kertváros. Most csináltatta az önzőkormányzat, talán pár hónapja. Van benne szuper, zárható, kivilágítható focipálya is, amit ki lehet bérelni, ha jól olvastam elrohanvást a tábla mellett (kiflicsücsköt majszoló skerázón tartva a szemem). A tegnap ott focizó tizenéves srácok olyan, de olyan ocsmányul beszéltek, hogy a sportpályák trágárságához szokott Farkas is csak a fejét csóválta, és felhúzott szemöldökkel néztünk össze, hogy akkor ezt most miért kell. Felmerült a kérdés, miként lehet majd kivédeni, hogy a gyereknek ne az legyen az első mondata, hogy "b....eg, lesz...lak a k...a any....d b...meg....te g...i" A másik kapunál apukával bőrgolyótrugdosó nagyobbacska miértkorszakos kisfiúk rendes kiképzést kaptak, s felteszem, lesz mire válaszolni este a fürdetésnél, hogy mi mit jelent....