Folyton szaglásszuk a gyereket. A belőle áradó édes illattal nem lehet betelni. Bódító. A haja meg....hhhhaj....Nem tudom hogy csinálja, de akkor is orrcsiklandozósan jó az illata, hogy sosem mostuk még samponnal, csak a fürdővízzel, amiben úszkál esténként. Semmihez sem fogható, angyali babaillata van.

No és lassan már nem elég, ha fürdetés után alaposan megdörzsöljük a törölközővel, már saját hajszárító kell neki. Már nem is látszik a kikopott folt a tarkóján (amiért szintén bezabáltuk), s megjelentek a kis fürtöcskék, melyek kikunkorodnak a füle mögül. A sonkái meg......Minden nap megcsócsáljuk. Rág rajta a Nagyi, a Papa, az Apja és én is. Amíg még fodrozódik a husi rajta. Imádnivaló kunkorisonkásunk!