Olyan, mint egy mesebeli kastély, ahol megállt az idő, és nyitogatni kéne az ajtókat, hogy megkeressük, melyik szobában alszik a királylány hosszú-hosszú évek óta. A pókok háborítatlanul szövögethetik hálójukat, a borostyánok bekúszhatnak a faltól elvált ablakkeretek közötti réseken át.
Eddig nem is hallottam erről a kastélyról, pedig gyönyörű. Valószínű, sokan vannak így, mert rajtunk kívül csak egy kis társaság bóklászott a kertjében. Elszomorító, mennyire elhanyagolták, milyen rossz állapotban van. Elképzeltem, milyen lehetne. Ha mondjuk nyernék egy szekérnyi pénzt, olyan nagyon szívesen felújítanám, kicsinosítanám, és akár ott is lakhatnánk, mert barátságos a mérete, kellemes a beosztása, és meseszép!!!!!
