A színes lepkés tortáért Farkas és az öcsém ment el a nagynap délelőttjén, pedig nekem kellett volna. Ha ugyanis én ott vagyok, akkor nem marad le a tetejére megrendelt tábla. Így meg de. Telefonon reklamáltam, mikor hazaértek a hatalmas dobozzal, s a boltban először ugyan állították, nem is rendeltem semmiféle táblát, de mikor felhívtam a figyelmüket a levélváltásunkra, és a visszaigazolásukra, ahol ott szerepelt a "Boldog születésnapot Kistündér!" felirat, megadóan beleegyeztek, hogy megcsinálják és elküldik gyorsan futárral (mivel túl messze lakunk, azért a házig nem jöttek el, így egy rokon munkahelyére szállították ki). Kérték, írjam le a címet, s ebben a levélben ismét lepötyögtem nekik a kért feliratot. Délután ötkor, mikor említett rokon megérkezett a kérdéses marcipántáblával, jól felbosszantottam magam a látottakon.

Lehet, röhejesnek tűnik, hogy nem mindegy nekem, hogy mi szerepel a tortán, Kistündér, ahogy kértem, vagy Kis Tündér, ahogy meg nem, de így pingálták rá cukormázzal. De egyáltalán nem az. Főleg, hogy kétszer is leírtam, egyszer már lefelejtették, hát másodjára csak elvárható lett volna, hogy pontosan leírják a gyerek "nevét" a nemisolcsóámdedrága tortájára. Na ez volt a baki, mint az elszállt pille, amin túl kellett lendülni, mert mégsem tragikus, csak felettébb bosszantó. Máskülönben a torta szép volt és jó is.

Nem úgy a sajátkészítésű biomindenmentes torta, amit a gyerek nem csak nézett, hanem meg is kóstolhatott, szétkenhetett magán. Kölesből készítettem (köszönöm a recepteket, ötleteket, ezeket gyúrtam össze), hogy gluténmentes is legyen. Háromszor annyi vízben felfőztem a kölest, majd mikor már félig megpuhult, belereszeltem egy fél almát, és kivételesen édesítettem bio nádcukorral. Miután elpárolgott róla a víz, levettem a tűzről és lefedtem, hogy jó puha legyen, aztán összeturmixoltam egy fél banánnal. Egy kisebb műanyag edényt, amit elég tortafomájúnak minősítettem, kibéleltem sütőpapirral, alját banánkarikákkal díszítettem, és rákanalaztam a gyümölcsös kölest. Kicsit hagytam hűlni, és pár órára bement a hűtőbe. Fogyasztás előtt pedig bő félórával kivettem, hogy ne legyen olyan hideg a Kistündérnek.

Pár nappal ezelőtt azért tartottam egy főpróbát, és megcsináltam ezt a kölestortát, hogy megkóstoltassam a gyerekkel, meg hogy egyáltalán tortásan néz -e ki. Hát, láttam már szebbet ennél, de csúfsága ellenére egészen ehető volt.