Két nap alatt négy karácsonyfán csodálta meg a díszeket, igyekezett elérni a gömböket, megszerezni a tűlevelek között begbújó figurákat, megcibálni az égősorokat, s a szájába gyömöszölni a szaloncukor színes, ellenállhatatlanul zörgős papirját. (1. kép: Anyikáéknál, 2. kép: Másikmama műfenyője előtt)

Szép volt az ünnep, az első Karácsonyunk Vele. Meghatottan figyeltük, ahogy rácsodálkozik mindenre, tátott szájjal figyeli a csillagszórót, a fényeket, tépkedi a csomagolópapirt. Kis segítséggel Ő tette fel a csúcsdíszt (ami nálunk régóta egy vesszőcsillag), harangozott. Aminek a legjobban örült, az a kötözőszalag. Hosszú időre lebilincselte a figyelmét. De jövőre más koreográfia szerint kívánunk mozogni. Persze, mindenki szerette volna látni a Migyerekünket, rengeteg ajándékkal és szeretettel halmozták el, töményen áradt felé a szeretet, a cuppanós puszik, ami néha ijesztő volt számára. Hangosak voltak, egyszerre beszéltek, kivették a kezéből amivel éppen játszott, és új játékot mutattak neki. 

(Másikmamánál, ahol olyan hideg volt, hogy fel kellett venni egy vastag csíkos zoknit, pedig nem is illett a szép ünneplőhöz.)

(Az egész család télapósapkában fotózkodott. Most már Mütyürnek is van sajátja.)

Végül nekünk nem maradt időnk nyugodtan, hármasban karácsonyozni, csak huszonhetedikén.......A Télapó december ötödikén jött, a karácsonyi ajándékokat pedig pár nappal később adtuk át. Van még mit fejlődnünk családszervezésben:-)

Történetünkben először esett meg, hogy elmaradt a nagy dobálós karácsonyi bontogatás. A pénz miatt. Utálom. Apuék még sosem álltak ilyen rosszul, és kérték, ne legyen ajándék, csak a gyereknek, mert nagyon kellemetlen lenne nekik. Nehezemre esett megállni. Végül Farkassal is megegyeztünk, hogy csak Mütyürnek lesz meglepetés a fa alatt. Nem volt jó. Szeretek ajándékot adni és kapni is. Farkas is olyan csalódott volt -habár tudtuk, hogy nem lesz masnis dobozka egyikünknek sem-mint egy kisfiú. 

(Anyikáéknál az új hintalovon)

(Másiknagypapáéknál-ami nem azonos a Másikmama lakhelyével, tehát újabb családtagok, új helyszínnel és karácsonyfával)

Mütyürke csodás ajándékokat kapott. A legkedvesebbek a könyvek, a muzsikák, az antik, felújított hintaló, amit Anyikéktól kapott (pont, amilyenről anyu mesélt nekem, amiről álmodozott, hogy talán rá lehet bukkanni még valahol erre, mert ilyen volt gyerekkorában is), s a kerámia csengettyű, amivel a Másikmama lepte meg, hogy később ez legyen a karácsonyi csengője.

(Otthon boldogságrepülünk)

(Másikmamánál ajándékbontogat)

(Otthon, a saját kis díszével)

S ami tavaly elmaradt, most bepótoltam. Betoltam a fejembe egy egész mákos beiglit egyedül. 

Ha pedig a kandallóra nézek, mindig mosolyognom kell, ahogy ott sorakoznak a zoknik, a szokásos kettő mellett ott van az a kisebb harmadik is......