Legyen kényelmes, biztonságos, ebfelugráskivédős, s ha lehet, akkor kevésbé mintás, vagy hamármégis, akkor legalábbis lányfiús. Egy ikresmamától vettem pár hete használtan két egyforma etetőszéket (egyik piros, másik zöld) olcsón, bár nem tudom hova volt ez a nagy rohanás, de úgy csaptam le rá, mintha a gyerek már mindjárt ülve reklamálná a spenótot.
Kettő kell, persze, mert kétlakiak vagyunk. A napközbeneket gyakran töltjük Anyikáék házánál, ahol Mütyürkének ugye van saját kis szobarésze, nagymama hálószobájából kikanyarintva egy darabot, a falat madarak és vigárok díszítitk, a kis polcán sorakoznak a plüssállatkák, és helyet kapott ott is egy rácsos kiságy, egy járóka, habszivacs a földre, játszószőnyeg, miegymás. Szóval etetőszék oda is kell, nem horhatunk mindnet át naponta. De közben jájöttem, hogy az általam beszerzett székek nem ebfelugrásbiztosak. Mert a gyerek szőrtestvérei ugyan kevésbé érdeklődnek Lulu iránt (inkább csak a játékai izgatják Benőt is), viszont amaz, vagyis Mütyürke teljesen odavan a kutyákért, kihajol hozzájuk a karunkból, visít nekik, és lenyűgüzve, nyálfolyatva bámulja őket.
Tehát itthonra be kéne szereznem egy olyan etetőszéket, amelyikbe nyugodtan becsatolhatom a gyereket anélkül, hogy azon izgulnék, hogy ha kihajol belőle felborul, vagy feldöntik a pucckutyák. És kényelmes is olyannyira, hogy ha pl. én főzők, Ő ott trónolhat benne a konyhában, az eseményeket figyelgetve, a tálcájára kipakolva a játékokat.
Különben rájöttem, hogy mennyivel nehezebb így az ebek miatt. Mert nem tudom letenni a pihenőszéket mondjuk a konyhában a földre, vagy egy kicsit a hordozót az előszobába, mert képennyalják a gyereket.
Megnéztem néhány szerkezetet, de hogy melyik a jó, ki tudja. Találtam olyat is (nyilván nem is a legdrágább), ami inkább hasonlít egy főnöki bőrszékre, és közel százezer forintot kérnek el érte......S bár én hajlamos vagyok túlzásokba esni, ezt azért mégsem!
