Mint a népmesékben, volt itt már többféle furmány és próbálkozás. Volt aki a csipcsipben hitt, míg más megeszemalábadat visítozással kísérletezett, de hallottunk hasdudálást is az elmúlt hónapokban. Tippeltünk is, kinél kacag majd Mütyürke először gurgulázósan, de csak nem akarta megmutatni, hogy olyat is tud. Inkább a befelészippantós és nyekergős nevetéseket variálta. Persze mindet imádjuk. Na de mikor gurgulázik????

Az egyik gázlapon a rizst kevergettem, a másikon a húst melegítettem át, a mély edényben pedig két kanállal találkoztattam a salátaleveleket az öntettel. Meske barátnőm a konyhába gurított kiságy fölé hajolva szórakoztatta a gyereket egy plüsslepkével, amit a három eb ugatással kísért, és közülük Bendő gyenge próbálkozásokat tett, hogy felfelé ugrálva megszerezze azt. Mindeközben megszólalt a mobilom is, és a vonal túlsó végén Farkas mamája tette fel ismét ugyanazon kérdéseket, a melyeket hétvégi látogatásakor is végigbólogattam.

Na és ekkor hallottam meg először. Zajban, felfordulásban is felfigyeltem rá, mert olyan, de olyan gyönyörűséges volt!!!! A rizs kissé leégett, Másikmamának gyorsan elmagyaráztam, hogy a gyerek először gurgulázik, de mivel egy ühüm után folytatta a kérdezősködést, kinyomtam azzal, hogy majd visszahívom. Elrobogtam a fényképezőért, ami persze ezennel nem volt a kezemügyében, és szóltam az én drága barátnőmnek -aki mit sem sejtett arról, hogy történelmi pillanat részese lett, és a legelső igazi kacajt sikerült kiváltania- hogy véletlenül se hagyja abba a zümzümözést.

Hát így törnént, hogy Meske kapta a legelsőt, s bár Anyika is hüldezett, mikor megmutattuk a felvételt (Joepapa meg csak nézett a szeme közé szúrósan), azt mondta, hogy Tőle egyáltalán nem sajnálja. És én sem. Sőt.

Háttérzaj van rendesen, de azért elkaptam a végét, ahogy Mütyürke először nevet gurgulázósan. Megnéztem vagy ezerszer.