A kórházban -a tejserkentőtanfolyamnak köszönhetően, ami miatt kétóránként át kellett csosszannom a gyerekkel a csecsemősökhöz cicigyötrésre- volt szerencsém megtekinteni egy esti fürdetést, ahol a nővérkék gyakorlott mozdulattal egy pillanatra a csap alá tartották a lógó kezű és lábú pirinyó újszülötteket, kis suvick, aztán már mentek is törölközni. Ezalatt a babák természetesen nemtetszésüket égtelen visítással és oázással fejezték ki, én pedig csendben sajnálkoztam.

Ennek köszönhetően itthon is hasonló hanghatások kísérték az első, még köldökcsonkkal nehezített fürdetéseket, majd mikor már az a rémesnek látszódó dolog leesett a gyerek hasa közepéről, s jobban bele lehetett mártani a kiskád alján lötykölődő vízbe, kezdte élvezni a dolgot. A jó negyven fokos lubickolást szereti, amit egy örökölt kékviziló mutat meg nekünk, s azonnal elernyed, ahogy az apja nagy tenyerén tartva elmeríti, majd a kilógó részeire, úgy mint a pocakjára locsoljuk a meleg vizet.

Anélkül, hogy komoly tervet készítettünk volna, vagy tartottunk volna az első fürdetésektől, szépen kialakult egy menetrend, amit nagyjából be is tudunk tartani (na persze kivétel most, mikor Mütyürke elszenderedett a kertben, majd nekiálltam csirkét sütni, s terveink szerint Farkassal leülünk vacsorázni, ha a Migyerekünk még ad ennyi időt, így csúszik az egész).

Még mindig hűvös van esténként, így a Meske által első napokban áthozott fűtőtest gondoskodik a kellemes hőmérsékletről, bár még így sem szeret pucérkodni a gyerek, s ezt hangos sírással adja tudtunkra. A méricskélést is oázás kíséri, de mintha megnyomnánk rajta a hangtompítót, azonnal elhallgat, amint bekerül a jó meleg vízbe.

Nincsenek leosztott szerepek, de általában Farkas bontja ki a ruhából, majd én veszem le a pelenkáját, míg Ő kimegye a kád vízért (végül a babaszobában fürdetjük, míg nincs melegebb, mert a nagy fürdőszobát nehezebb felfűteni), aztán Ő méri meg merülés előtt. Ő tartja, én lötykölöm és lefürdetem, majd mikor kiemeli a kádból, jár egy cuppanós puszi Mütyürkének az apjától, a kád fölött, vizesen. Majd szintén Ő bugyolálja be a törölközőbe, és törli aprólékosan szárazra, s ilyenkor sem sajnálja Tőle a puszikat. Öröm nézni, hogy a nagy kezével milyen ügyesen tudja pelenkázni (Farkas ápolta szinte mindig a köldökcsonkját is), majd felöltöztetni a picilányát. Végül etetés előtt mégegyszer megméri ruhástul, majd mint ahogy a falevél lehullik a fáról, olyan mozdulatokkal, zümmögés kíséretében adja mellém az ágyban a Migyerekünket, akivel összebújok, s rámcsatlakozik, hogy elfogyassza a vacsoráját.