A harmadik kórházi éjszakát megelőzően egy csecsemősnővér jött be a szobámba, hogy megmutassa, miként kell bepelenkázni a gyereket, amit Farkas sajátított el lőször, és azóta is Ő csinálja, mikor itthon van (eltelt a rövidke hét, és ma már sajnos dolgozik). Aztán az orrom alá dugott egy papirlapot, hogy írjam alá, hogy mindezt megmutatta, és onnantól kezdve éjjel nálam marad a gyerek, nem adhatom le az újszülöttosztályra, amíg alszom. Hát nem is aludtam.
Jópofa szerkezet ez az átlátszó falú, gurulós izé, amiben a kismamák toligálják a folyosón újszülött kisdedüket (különös higanymozgással, s már messziről kiszúrjuk, ki az akit alvázában vagdostak, és megint más a lábhúzása annak, aki császáros volt), akik ebben töltik kórházi napjaik nagy részét, s úgy van kitalálva, hogy be lehessen forgatni az anyuka ágya fölé, úgy, hogy a baba feje akár öt centire legyen a mama szemeitől. Igaz, hogy így nem lehet megmozdulni sem az ágyban, aludni meg pláne, de leglább a lehető legközelebbről lehet ellenőrizni, hogy rendesen lélgezik -e a csemete, nem jön fel semmi a szájába /ból, nem fullad, és egyáltalán, jól fekszik -e az a gyerek? Merthogy állítólag sehogysem jó, mindenhogy veszélyes, és tán az lenne a legideálisabb, ha valahogy felállítva tudnám altatni.
Kölcsöndoktor szerint csak a hasonaltatás a megfelelő, mert ha bukik, akkor így kijön belőle, tudja forgatni a fejét (én úgy vettem észre, hogy átpakolja a buksiját egyik oldalról a másikra, de mivel még nem elég erős a nyaka, középen megáll megpihenni, és ilyenkor lehuppan a kis kuglija a matracba, és frászt kapok, hogy nem jut elég levegőhöz), meg jót tesz a kis hasának is. Mellesleg az elsősegély tanfolyamon, amikor abölcsőhalál megelőzéséről tartottak előadást, elhangzott, hogy az egyik rizikófaktor a hasonaltatás.
A csecsemősnővérek közül volt, aki ezt a véleményt osztotta, hogy csakis kizárólag hason szabad, az ortopéd orvos is ezt mondta, hogy jót tesz a tartásának, stb. Megint másik nővérke rám szólt, hogy nehogy hason altassam ezt a szegény babát, még megfullad, hát nem hallottam a bölcsőhalálról?????!!!! Egyértelmű, hogy háton kell altatni a gyereket. Amit meg Kölcsöndoktor utasít el homlokegyenest, mert így könnyen félrenyelhet, ha bukik, vagy büfizik.
Farkas végigtelefonálta a barátnőimet, közvéleménykutatott, és a legtöbben az oldalfekvést alkalmazzák/ták, mégpedig úgy, hogy kitámasztották a baba kis hátát egy párnával, vagy összetekert törölközővel. Végül mi is így altatjuk, nagyon ritkán hason, de még mindig nem állítom, hogy nyugodt lennék ez ügyben (sem).
A gyerekorvos pedig azt válaszolta, hogy nem akar állástfoglalni, mert nincs egyértelmű megoldás. Köszönöm.
Azt hittem, hogy a szuper bébiőr, meg a légzésfigyelő megnyugtat minket annyira, hogy egyedül merjük hagyni a Migyerekünket a babaszobában, és majd hallgatózzuk az adóvevőn, de persze eszembe sem jutottkülön aludni Tőle. Bevonultam a szobájába a kanapéra, sőt, még a kiságyát is elhúztam a faltól, tíz centire közel toltam az ágyamhoz, és felkapcsolt kislámpánál alszom mellette. S mivel pocsék idő van (amióta hazajöttünk, tombol a szélvihar), hiába szereltük fel a kutyarácsot (=gyerekrács), nem nyihatom ki az ajtót, mert olyan hideg van kint....Ráadásul Farkas még beteg is lett, tehát még oda sem bújhat mellém, hogy pár órára összekifliződjünk, és együtt nézzük a gyereket. Rettentően hiányzik!
A kórházban alig vártam, hogy hazaengedjenek, bőgtem, hogy egyedül vagyok, Farkas nélkül, mikor meg itthon aludtam, azon bömböltem, hogy néha visszavágyom a kórházba, ahol kiszámított menetrend szerint töltöttük a napokat, ha bármi baj volt, a szobámmal szemben volt a csecsemőosztály, és bármikor átgurulhattunk a kérdésimmel (igaz, hogy a válaszok eltérőek voltak, de mégis volt egy háló).
Szóval mégis, hogy kell altatni egy ilyen pici gyereket?????? Hason, háton, oldalt, vagy tán állva????? És meddig normális, hogy felkapcsolt lámpánál alszunk, és nem bírok leválni Tőle, és a bébiőr csak egyetlen dologra használjuk, hogy beszélgessünk rajta keresztül Farkassal, aki a hálószobánkban alszik a folyósó egyik végén, én meg a másik végén a gyerekkel.....