Élménypillanatok lapozgatása

Mindig is szerettem a meséket, kisgyerekként, elalvás előtt félálomban ringatózva, akár hangosan felolvasni egy számomra kedves valakinek, vagy kockás plédbe burkolózva belelapozni varázslatos történetekbe. Most én mondok mesét, és én leszek benne a tündér, mert mindig ők voltak a kedvenceim!:-) Lapozgatok porosodó és új élménypillanataink között....Csak úgy, mert lelkes gyűjtőjük vagyok:-) Kérlek, a blogomban található írásaimat és fotóimat ne használd fel az írásos engedélyem nélkül! Köszönöm!

MEGBESZÉLÉSEK

A blogomban található szövegek és képek felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges! Kérlek, ne használd a fotóimat a megkérdezésem nélkül! Köszönöm!



éppenmost bekukkantó kedves valaki

Napszámolgató

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Karácsony után

2008.12.28. 12:27 | piroskaesfarkas | 2 komment

A fiúk (Joepapa, Farkaspapa és pasi) az étkezőben avatták fel apu karácsonyra kapott "pókertermét", ahogy Ő hívja az ezüst kisbőröndnyi zsetonkészletet, s a két nagypapajelölt a jókedvét több üveg bor torkukon való legurításával biztosították, amit időnként szerencsére lefolytottak néhány szelet zserbóval. Harsogó nevetésük és hangos sztorizgatásuk, no meg saját maguk folyamatos dícsérgetésétől volt hangos a ház.

Anyikával a fényfüzérek által megvilágított hangulatos félhomályban ücsörögtünk a kanapén kettecskén, Ő a lábát a hajóládán pihentette, én pedig úgy helyezkedtem el, hogy az estére feldagadó virgácsaimat átpakoltam a térdén, a fejemet felpolcoltam, hogy mindketten kényelmesen elérjük a hatalmas hasamat, érezük és láthassuk is Mütyürke jelzéseit odabentről. Élvezem Anyika közelségét, azt az erős és semmihez sem hasonlító köteléket, ami köztünk van, s amelyre én is vágyom majd a gyerekeimmel.

Túl a nálunk tartott családi összejöveteleken, ismét csendesebb napokat élünk. Karácsony másnapján egészen estig csakis kizárólag élelemszerzés céljából hagytuk el az emeleti hálószobát, s a reggelit tálcán szolgáltam fel, párnák között, míg ebédelni kissé gyűrőtten csak lejöttünk azért, majd az emésztési szakaszt már ismét a jó meleg paplan alatt ejtettük meg. Ezekben a napokban biztosan sokan gondolják ugyanúgy, ahogy mi, hogy ez lenne az igazi élet, amikor azzal töltheted napjaid nagy részét, akivel szeretnéd, s úgy osztod be az idődet, ahogy kényelmes, jut idő a beszélgetésre, lustálkodásra, játékokra, olvasgatásra, ráérős reggelikre......

Ahogy a menetrend, úgy a dekoráció sem különbözik sokban az elmúlt évek karácsonyi díszeitől, hiszen már hosszú évek óta használjuk ugyanazokat a kedves, egyenként levadászott darabokat, melyektől nem szívesen válnánk meg. Persze idén is rábukkantunk néhány otthagyhatatlan új angyalra, fenyődíszre, gyertyára, s most már annyi van, hogy hiába a kövér, magas fenyő, nem lehet mindent ráaggatni. De jó is ez az állandóság, nem is nagyon vágyom másra.

Szeretem ezt a hangulatot, így karácsony után, s bár vége az ünnepnek, még nem engedem el.

A bejegyzés trackback címe:

https://piroskaesfarkas.blog.hu/api/trackback/id/tr89845014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Saille · http://ficsergo.blogspot.com/ 2008.12.28. 20:05:12

Ma meséltem a lányomnak a nálad olvasott galacsindobálós ajándékbontogatásról... neki is nagyon tetszik. Jövőre kipróbáljuk, remélem a fiúk is partnerek lesznek benne, hisz ahogy lassan felnőtt a fiam, ő is megtanulta végre, olykor kell és jó is türelmesnek lenni. Most ezért várom-vágyom a jövő Karácsonyt.

piroskaesfarkas · http://piroskaesfarkas.blog.hu/ 2009.01.04. 13:16:31

Saille! Ez nagyon helyes:-) Szerintem élvezni fogjátok Ti is!:-)
süti beállítások módosítása