A váróban sorakozó gömbölyödő kismamák megmosolyogták a mögöttem kígyózó sort, ahogy bevonultunkk mind a négyen a vizsgálóba, mikor meghallottuk a nevemet, és a doktornő intett, hogy jöhet az egész csapat.

Ezúttal Anyikán kívül Meske barátnőm és a férje (akik a mozizás után visszatértek Csillagszeműhöz az inszeminációs beavatkozásra - innen is szorítunk nekik!!!!!!!) is megleste egyenesadásban Müyürkét a pocakomban, aki tekintettel a népes csapatra végre megmutatta az arcát. A vizsgálódós hölgy nagyon helyes, vidám és pozitív volt, egyfolytában lelkesedett a Migyerekünkért, kérdezgette Anyikát, hogy mit szól a látottakhoz, aki persze alig bírt bármit is kinyögni az elején, majd kijelentette, hogy nagyon irigyli Őt, hogy nagymama lesz.

Bő háromnegyed órán kersztül élvezhettük a látványt, amiből én ugyan csak kitekeredett nyakkal láthattam bármit is a számítógép monitorján, a többiek viszont fotelból figyelték a nagy kivetítővásznon az eseményeket. A vizsgálóshölgy egy pillanatra sem hallgatott el, folyamatosan kommentálta a látottakat, mindent elmagyarázott nekünk, méricskézett, majd ultrahanggal a vesémbe látott (állítólag ilyenkor azt is ellenőrizni kell).

A gép pontosan annyi idősnek mérte Mütyürt, mint amekkora valójában, 25 hetes és két napos.

BPD: 63 mm

HC: 238,5

AC: 204,3

FL: 45,2

Jó mozgás, szívműködés. Telt hólyag, gyomor és vesék eltérés nélküliek, négy végtag, épnek látszó rekesz, zárt has, mellkas. Köldökzsinórban három ér, szabályos koponyaszerkezet, négy üregű szív. Placenta a mellső falon tapad. Átlagos mennyiségű magzatvíz. Becsült súly: 772g

Ami még érdekes, hogy most már nem harántfekvésben lengedezik odabent, hanem fejvégű fekvésben, szóval átforgolódott.

A vizsgálat végén a doktornő felszólított, hogy hagyjam abba az aggódást, ne dőljek be a folyamatos rémisztgetéseknek, ne olvassak interneten, és élvezzem a terhességemet, mert a baba szerinte gyönyörű, tökéletesen fejlődik, és igazán jólérzi magát odabent. Na jó, próbálkozom......