Hallottam én ezt-azt babás barátnőktől, hogy bekukkantanak a védőnöhőz, aki szintén ellátogat a családhoz, de nem gondoltam volna, hogy ilyen komoly szerepet vállalnak a terhesség alatt és után, s ezidáig nem voltam tisztában a folyamat szigorú szabályaival kapcsolatban sem.
Bosszantó ám, hogy szinte minden pocakos kötelezettség (vegyük pl. a védőnőlátogatást. az én körzetemhez tartozó rendelés egyetlen hétköznap érhető el, 9-12 között, így aztán úgy jutottam el tegnap is, hogy szabadáson vagyok....), foglalkozások (pl. kismamajóga) délelőtt vagy koradélután érhetőek el, s néha úgy tűnik nekem, hogy én vagyok az egyedüli dolgozó nő, aki meglepő módon nem ér rá akármikor, s reggeltől estig a fogószékében keresi a pénzt, s ezt szándékozik tenni az utolsó gömbölyű hónapig. Ezért aztán gyakorta sajnálom magam, s irigykedve gondolok azokra a kismamatársakra, akik megtehetik, hogy lelazulnak ezen időszak alatt, s felhagynak a munkával, s teljesen átadhatják magukat a babavárás édes gondolatának.
Viszont kaptam egy tüneményes védőnőt, vagyis inkább védőlányt, merthogy pontosan annyi idős, mint én. Mikor bátortalan kopogtatás után benyitottam a kopott ajtón, azt hittem róla, hogy Ő is babát vár, de ahogy elhadartam, kit keresek, barátságos mosollyal nyújtotta a kezét. Olyan bájos és kedves teremtés, nem utolsósorban vidám, humoros és barátságos, akivel szívesen beszélget az ember, s hajlamos elfelejteni, hogy hivatalos találkozón van, s nem barátnős csevegésen.
Másfél órát töltöttem el nála, melynek utolsó harminc percében Farkast is beinvitálta a rendelőjébe, aki kérdéseket tett fel a babakocsikkal kapcsolatban, valamint elmondta, hogy nem érti, hogy lehet az, hogy gombóctündér vagyok, mert annyit eszem, mint egy kismadár, salátát salátával fogyasztok, s ilyen táplálkozás mellett cérnavékonynak kellene lennem....Megállapodtak abban, hogy heti három alkalommal pasi rákötöz a futógépre, ahol harminc perces gyaloglásra fognak, s ennek abszolválásáról Farkas rendszeresen beszámol majd a védőlánynak, mikor ellátogat hozzánk.....
Védőlányom részletesen kiírogatta a mappába összeszedett leleteim fontosabb adatait, kitöltötte a kartonomat, amire rákerült mindkettőnk iskolai végzettsége, munkahelyeink címe, beosztásunk, leírás a házunkról, hogy mikor látta a fogaimat szakember (majd jókat kacagtunk egymás fogszabályzós történetein) betegségekről, műtétekről, a melleim állapotáról, esetleges viszerekről, Dr Pontjóról, gyógyszerekről, s örömmel nyugtázta, hogy soha nem ittunk alkoholt, nem cigiztünk, és a KVt is hónapokkal ezelőtt elhagytam. Nyilatkoznom kellett arról, hogy nem iszom kútvizet, s vállalom, hogy gyerekemet sem itatom majd vele, meg arról is, hogy az ellenanyag szűrést más intézményben végeztetem el.
Veszélyeztetett terhesnek minősített, a korom és az inszemináció miatt, és tájékoztatott, hogy ha úgy érzem, már holnaptól nem kell mennem dolgozni. Bruhahaha. Mondtam, hogy úgy tervezem, hogy az íróasztalom mellől megyek be a kórházba.....
Elégedetten lobogtattam neki az előző napi UH szűrés és kombinált teszt által kiadott eredményeimet, hogy milyen nagyon jó az 1:7800-hoz arány, amit kihoztak nekünk, azt várva, hogy nyugtázza, és mond valami bíztatót, de azon a véleményen van, hogy mégis érdemes lenne megcsináltatni a pocakszúrást, mert az a biztos, és ha jön a harmadik babája, ő is elvégezteti.....Tegnap délután Anyika barátnőjénél jártunk megcsodálni a kisunokáját, akinek az anyukája szintén járt magzatvízvételen, s Ő is azt az oldalt képviseli, hogy ha van ilyen lehetőség, akkor el kell menni, és meg kell bizonyosodni arról, hogy minden rendben van odabent. Így elszállt a kezdeti magabiztosságom, s hajlok arra, hogy keressek egy gyakorlott pocakbökdösőt, s a 16. héten alávessem magam a beavatkozásnak......
Gyönygybetűkkel bezsúfolt minden lényeges információt a kiskönyvembe, vérnyomást mért, majd javasolta, hogy minden alkalommal hozzak inkább pisimintát otthonról, hogy megkíméljen az ottani alkotástól, amitől ez alkalommal nem lehetett eltekinteni, mert fehérjét, cukrot, és még valamit mért a piskótámból, amit szintén megfelelőnek minősített (ha tudom, hogy produkálnom kell magam, nem iszom reggelire biocéklalevet, egy egész pohárral.....), majd a folyosón található tehénmérleggel megbizonyosodott a súlyomról is (pasi segítségével, aki azt a középső bumszlit állította be rajta), de előtte felszólítottam mindkettőjüket, hogy ha már ragaszkodnak ahhoz, hogy a kilóimat számlálgatják, semmilyen körülmények között nem mondhatják azt ki, csak némán leírja a füzetkémbe és nem beszélünk róla. Rajtam kívül ezt mindenki szórakoztatónak találta.
Jövő héten a védőlányunk az otthonunkban keres fel minket.