Kihúztam a nyikorgós, öreg komód középső fiókját, amelyben a ritkábban hasnzált, vagy még érintetlen csomagolásban várakozó zoknikat tartom, s végigpásztáztam a kínálatot. Ideje hozzászoknom, hogy mostantól sűrűbben kell megmutatnom az alvázamat, s ezzel együtt előkerül a zokniszorongásom.

Rémesek lehangoló, amikor egy nő levetkőzik (legyen az romantikus légyott alkalmával, vagy éppen csupasz hátsóval, térdzokniban szeli át a vizsgálót), alulsemmi, csak a térdzokni, vagy ha le is veszi, ott virít annak förtelmes lenyomata. Nájlonzokni elvetve, pedig vannak helyes kockás, pöttyös, virágos és egyéb kedves darabjaim is.

Könnyű tavaszi zápor zavarta meg a tündöklő napsütést, mikor befordultunk az intézmény parkolójába, de mivel a gyér forgalom miatt úgyis jóval korábban odaértünk, cseppet sem bántuk, hogy beszélgethetünk még a kocsiban, mielőtt bemegyünk az ajtón. Odafelé úton egyfolytában azt kérdezgette, miért izgulok, s időnként felszólított "mosolyogj, és adj egy bizut (=puszi)!" - majd beleboxolt a lábamba.

Mintha egy szállodába érkeztünk volna: fa ajtók és hatalmas recepciós bútor, az előtérben dohányzóasztalok, beépített ülőgarnitúrák, s csak a pult mögött ülő kedves hölgyek fehér ruházata emlékeztetett arra, hogy ide nem üdülni jönnek a látogatók.

Már a regisztrációs lapnál elakadtam, Ő pedig huncutul kacsingatott, mikor a fejlécnél a feleségneve után következő pontokra ráírtam a nevemet, majd férjként az övét, annak ellenére, hogy én még lány vagyok:-) Holott barátnőim által igen sokat hallottam a folyamatokról, s azok hátteréről, átfutott az agyamon a kérdés, mi van, ha a meddőségi eljárások valahol apróbetűsen előírják a házassági köteléket, s nem elég nekik a papirnélküli tizenötévnyi szerelem (említett barűátnőim mind asszonyok már, így náluk fel sem merült ez a kérdés).

Várakozás közben lopva néztem a többieket, miért lehetnek itt, fiatalabbak -e nálunk, meggyötörtnek tűnnek -e, találgattam, a velem szemben kezét tördelő szomorú lány vajon miért jött egyedül, miért nem kísérte el a párja, s úgy éreztem, mi még nem tartozunk közéjük........

A doktorúr pont olyan, akit nőgyógyászértékileg soha nem választottam volna, mivel az általam felállított pontrendszerben egyértelműen egyes, mivel egyáltalán nem öreg, s ha hunyorgom, és púpot képzelek a hátára, akkor is még igen jókiállásúnak mondható, ami ugye nálam kizáró ok. Kedves, megnyerő, kellemes ember, akiből nem mellesleg sugárzik a megértés, megbízhatóság, és az ajánlások, valamint az eredményei miatt is minden bizonnyal kiváló szakember. Nem tolakodó, nem is jópofáskodik, de azt sem lehet mondani, hogy jégcsap lenne, s nem látszik rajta, hogy menne már a csudába, s hagyjuk már a buta kérdéseinkkel, inkább türelmesen hallgat, jegyzetel, s mindent részletesen elmagyaráz, bíztat és megnyugtat minket, s úgy látszik, tényleg érdekli a sorsunk.

A pár héttel ezelőtti, másik intézményben tett látogatásunk után nem is gondoltuk, hogy ilyen is lehet egy meddőségi konzultáció.

Felírta a papírjára minden válaszunkat: sosem dohányzotunk, nem iszunk alkoholt, nem füvezünk s egyéb hasonlóval sem élünk, nem volt még babánk, nekem kivették a mandulámat, megműtötték a bokámat egy baleset miatt, pasinak pedig operálták a gerincét, s bediktáltuk a magas vérnyomására szedett gyógyszer nevét. Mindezt betette a nevünkre nyitott dossziéba, ahol már le volt fűzve a személyink fénymásolata, majd később elkérte a hozott leleteket (az én rákszűréses papiromat, valamit pasi két mintavételi eredményét), kiszaladt (ekkor adnom kellett egy hangoscuppanósat pasinak, aki azzal cukkolt, hogy merem -e, én pedig megmutattam, hogy igen), lemásolta ezeket is, s gondosan hozzátűzte a lapunkhoz (a másik helyen ilyenünk sem volt).

Értetlenül állt pasi két lelete felett, mivel Ő is azt mondta, mint azok, akik a mintát elemezték, hogy ekkora eltérés nem szokott mutatkozni két vizsgálat között, pláne, hogy ezek csupán három hét eltéréssel készültek, de nem kell egy harmadik szűrésre menni, majd ráérünk akkor, ha már "funkciója is lesz", s szerinte nem lesz gond.

Doktor Csillagszemű kerített egy nővért, aki a beszélgetést követően vért vett tőlem, hogy a hormonokat és egyéb alap értékeket megnézzenek, egyezettünk egy időpontot egy jövőheti vizsgálatra (majd elmagyarázta részletesen, hogy mi történik egy átjárhatósági vizsgálaton, milyen fajtái vannak, mit fogok látni és érezni), megnézte a hőmérsékletgörbémet, amit magammalhoztam, s tankönyvinek minősítette, majd felvázolta a következő lépéseket. Ezek szerint, ha minden rendben a bennem tomboló hormonokkal, valamit átjárható vagyok ott bent, majd az azt követő pajzsmirigyeredményeim is megfelelőek, akkor jönnek a rásegítőadalékok, s május végén, június elején, ahogy érlelem a petéket, megpróbálkozunk egy inszeminációval.

Meske, akivel napi telefonösszeköttetésben vagyunk egyébként is, most meg forródrótot üzemeltetünk, csak ennyit mondott: "Sajnálom, de köszöntelek a táborban!"

Egy kisvirágos zokni mellett döntöttem.