Ismét vadul megmosok, hámozok, magozok, vagdosok, s próbálok minden értékes cseppet kinyerni a különféle gyümölcsökből. Képes vagyok újra meg újra elhinni, hogy ez most valami komoly elhatározás kezdete, s mostantól már mindig így lesz, hogy húsz percig pilinckázok reggelente a gyümölcspréssel.

Teszem ezt újabb cérnuláskísérlettől vezérelve, vagy hirtelen egészségeséletmódfokozós fellángolásból, esetleg azrért, mert rájövök, hogy napok óta nem ettem egy falat gyümölcsöt sem, így meg legalább de.

Csakhogy az otthoni szerkezetünk azokból az időkből származhat, amikor még a gyümölcsprésfejlesztők gyerekcipőben mászkáltak, így aztán a lének csak a felét tudom kinyerni, a másik fele keveredik a gyömölcsmaradványokkal (a papagájaink legnagyobb örömére), és röhejesen alulmaradnék mindenféle termékbemutatósdin, amikor a megmaradt préselvényt ráteszik egy papirtörlőre, majd jól összenyomják, s jéééé, az száraz marad (kicsit hasonlít ám a babapopsispelenkás bemutatókhoz...). Ha ugyanezt megtenném, engem szembespriccelne a maradék....

Aztán itt van a benyomogatósnyílás -amit gondolom azét hagytak olyan kicsire -a szőlőszemeket is négyfelé kelljen vágni ahhoz, hogy ne akadjanak fent már az elején-, hogy elvetemültebbek ki ne próbálják saját öklük bedarálását. Mert az aligpréselkivalamit nyűgösködésemen túl ez is egy fontos szempont ám, hogy ha már újabb ilyen után nézek, hogy a lehető legnagyobb potyogtatónyílással rendelkezzen, s akár egy egész almát is be tudjon kebelezni.

Na és persze az is milyenjólenne, ha nem kellene elpakolnom a pultról minden használat után, mivel hupikék is, meg randa is.

Ezen a csapáson haladva le is vadásztam a kedvemrevaló lécsinálót (amott fent), amiről látom ugyan, hogy szép darab, meg talán egy fejletlenebb, túlkorán leszakajtott alma is belefér az adagolójába, dehogy mennyire jó a préselője, azt csak akkor tudnám meg, ha hazavihetném kipróbálásra. Akkor meg ugye ki is kéne fizetni a horror árát.

Vagy, elmondja nekem a véleményét a szépenkérésemre az, aki már facsargatott vele életében legalább egyszer, s evégett tapasztalatból szólna hozzám.

Mert ha tényleg megéri, kipréselem a rávalót.