Egészen megbújt a könyvek, üdvözlőkártyák és aranytintás tollak mögött, a legfelső polcon. Lábujjhegyen kellett pipiskednem, hogy jobban szemügyrevegyem, de rutinos angyalgyűjtőként engem nem tudnak megvezetni, rögtön megéreztem, hogy Ő lesz a következő. 

Elérni még nyújtózkodva sem tudtam, Farkas sietett segítségemre, s ahogy kezébe fogta, rögtön mosolyt csalt az arcára a suta kis figurám.

Az eladóhölgy orraközepéig lecsúszott aranykeretes szemüvege fölött figyelt, s nem nagyon értette a lelkesedésünket, pláne mikor megkérdeztük, van -e még hasonló kedves angyala a boltban. "Hát, valahol hátul még van belőle, elviszik?"-kérdezte meglepetten. Így eljött velünk mind a négy, hogy másoknak is örömetszerezzenek.

Új angyalaimmal és egy szép verssel szeretnék Nektek is nagyon boldog, meghitt Karácsonyt kívánni, forrómézesteával, forraltborral, illatos süteményekkel, családi körben vagy barátokkal, szeretetben.

Kosztolányi Dezső: Karácsony

Ezüst esőben száll le a karácsony, 
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.