Menekülve a komisz elől, a vasárnapi reggelit követő lakásban való sündörgés után, nemes egyszerűséggel visszabújtam a meleg, puha ágyba lustálkodni.

Az eredeti tervben ez úgy szerepelt volna, hogy míg Ő a paplan alól nézi a teniszközvetítést, én odakifliződöm mellé olvasni a csudajó könyveket, melyek hetek óta várnak rám egymás tetjére polcozódva.

De hiába próbálta beállítani a fenti kistévét, az csaknem akarta befogni azt a bizonyos csatornát, amelyen nézegethette volna az apró sárga labdák elpáholását. Telefonos segítségért folyamodott, a szüleim tanácsát kérte a beállításhoz, akik javasolták, hogy talán nézze a lenti tévét, és egyáltalán nem értették, hogy mi ezzel a probléma???!! "Na de akkor nem tudunk összebújni, külön szobában lennénk???" -akadt ki a megnemértettségen pasi. De a vonal túloldalán továbbra sem volt világos a helyzet: "De úgyis annyit látjátok egymást. Mi is Apátokkal mindig különvonulunk, mert nem tudunk megegyezni, hogy mit nézzünk, ez a legegyszerűbb...."

"De mi nem vagyunk harmincvalahányéves házasok!"-válaszolta Ő, majd látva vonásaim átrendeződését, kikerekedett szememet, gyorsan hozzátette: "..öö, meg egyébként akkor sem szeretnék különvonulni majd..."! Na azért:-)

Olvasás helyett végül jóízűen aludtam át az ebédidőt (erre Ő azt mondaná, hogy nyálcsurgatósan), s mire felébredtem minden fehér köntösbe burkolózott, s szakadt a hó!?

Pasit kint találtam a zimankóban, bebugyolálva lapátolta a havat. Na és mi volt rajta megint????? A szőrsapkám!!!!! Melyről bizonyítékként (későbbi vitás helyzetek eldöntésére felkészülve) felvételt is készítettem.....Most jól lefüleltem!

Hohohohóóóóó!!!