Kértem, hogy az esti kutyalegeltetés alatt erősen gondolkodjon el azon, hogy milyen jódolgokat lehet várni a következő hetekben, amiért érdemes ismét lapátolni, amitől rózsás lesz a kedvem és lelkesen, dalolászva élem meg a munkás hétköznapokat....:

-Ez a hét már csak három munkanapból áll, és megint szabadok vagyunk két napig.

-Pár héten belül elmegyünk Lillafüredre, romantikus hosszúhétvégézni.

-Jön a sütőtök időszak. Az pedig finom.

-Komolyan beindítjuk a baba programot (szerinte karácsonyra már kell lennie egy piciMInek a hasamban, és az majd milyen jó lesz, mert senkinek sem kell ajándékot vennünk, mert bejelentjük a hírt és ettől mindenki odalesz és kész...) Erről még beszélünk.....Meg ugye előbb a nőgyogyihoz kell eljutnom (külön téma) egy alapos előkészítőnézésre.

Ennyit sikerült felsorolni elalvás előtt, a meleg paplanba burkolózva, legalábbis itt valahol elaludtam.

A nyugtalan éjszakát követően reggel már az óra előtt felkeltem, és kicsit sértetten vettem tudomásul, hogy az ebek az ágyban maradtak pasival, és nem kísértek le, ahogy szoktak....Durcás fejjel feltettem a teavizet forrni -haragudtam az óramutatóra-, legurítottam a torkomon egy bélrendszertámogató bifiduszizéset, hajmosáselőtti hajkigubancolásba kezdtem, majd beálltam a forró zuhany alá feltöltődni. A kutyák is sorban megérkeztek, és mielőtt lebodorodtak volna a langyos fürdőszobakőre, egyenként bedugták az orrukat a zuhanyfüggöny nyílásán. Ettől rögtön jobb kedvem lett, és pasi ölelése is sokat lendített a hangulatomon, amikor lecsosszant a rémületes, poldibácsis köntösében az emeletről, és magához szorított. Mindjárt sokkal jobb.

Beízesítette a teákat, jó sok mézzel és citrommal, és miközben a konyhapultnak támaszkodva szürcsöltük a forró italt, hirtelen eszébejutott még valami lelkesítő: "Tegnap kifelejtettem a felsorolásból, hogy jönnek a hideg, fagyosszeles esték, amikor begyújtunk a kandallóba, válogatunk a teafüvek között, ülünk a pattogó tűz mellett, és nagyokat teázunk!!!???"

Letelt a szabadságunk. Újra felveszem a lapátot. Ismét ülök a forgószékembe, pakolászok a dossziék és faxkupacok között, tologatom a számlákat, böngészem az elektronikus leveleket, kis cetlisüzeneteket a monitoromon. Bár reméltem, az első nap a szabi után biztosan csak bemelegítés lesz, és hamar hazaérünk, még sötétedés előtt, de sajnos becserkésződtem egy ötkor kezdődő rétestésztanyúlós tárgyalásra.....Hahhhhh.