Igyekeztem, hogy elég sárkányosan csináljam, ahogy másoktól láttam, de inkább tűntem röhejesnek, mint stílusosnak. Vagy röhejes stílusom volt....

Meske felkapott az iroda előtt, és magunkhoz képest meglepően gyorsan eljutottunk Kbarátnőnkhöz, és csak egyszer tévedtünk el, ráadásul akkor is gyalog, mikor kiszálltunk a kocsiból és virágboltot kerestünk, amiből találtunk kettőt is: bezárva, majd elvesztünk a lakótelep furcsa házszámozásában.... Még szerencse, hogy előre készültünk, és beszereztünk egy csomó, kamillát tartalmazó vagy ábrázoló meglepit, mivel így hívják majd a hamarosan poackonkívül is látható kislányukat, és szerintünk ez igenis jópofa ötlet.

Igyekeznünk kellett, hogy még pocakosan meglepjük a kismamát, mert ugyan van még kb. két hete, de a meleg, meg a frontok ugye...,ki tudja?

Néztünk filmet a pocaktörténésekről -elképesztő, hogy ma már milyen komoly felvételeket képesek készíteni az odabentről?-, rátapasztottuk a fülünket a K. hasára, majd egészen közelről beszéltünk is hozzá -ki tudja, ha majd megszületik a pici, megismeri -e a hangunkat:-))). 

Kférj már régóta mondogatta nekem, hogy ha majd egyszer, végre eljutok hozzájuk ki kell próbálnom a vizipipát, amit ő napi rendszerességgel használ, és majd jól megmutatja nekem, mennyire jó kikapcsolódás is ez. És tényleg az!

Mivel még sosem cigiztem, egyetlen szálat sem szívtam el, így a vizipipázás sem ment egyszerűen.......Fulldoklásomat folyamatosan fényképezték, és időnként úgy éreztem, hogy a szememből és a fülemből is dől a füst, de valahogy az orromból nem akar jönni. Kférj, mint egy jó edző, próbálta csiszolni a stílusomat, így a végére egészen belejöttem, és azon túl, hogy a nevetéstől és az oxigénhiánytól potyogtak a könnyeim, kezdtem élvezni ezt a pipázás dolgot. Bár egyáltalán nem voltam olyan sárkányos, mint Kférj, akin látszik, hogy szinte minden nap hódol ennek a szenvedélyének, és hátravetett fejjel ott ereszti ki a gyümölcsillatú füstöt, ahol csak akarja.

A végére azért elszédültem rendesen, így aztán törökülésből elnyúltam a parkettán, és hosszasan bámultam a plafont.

Otthon pasinak javasoltam, hogy be kéne szereznünk egy vizipipát, és hosszasan ecseteltem az előnyeit, azonban abban nem vagyok biztos, hogy különb lehet a ciginél, már ami az egészségkárosító hatását illeti.....Utánaolvastam, de eltérőek a vélemények ezzel kapcsolatban, így nem lettem okosabb.

E.barátom szerint pl. egyáltalán nem káros, és javasolta, hogy próbáljuk ki egyszer fűvel (gondolom nem a szép, zöld gyepre gondolt), de arról hallani sem akarok, sosem terveztem, és ma azt gondolom, hogy nem is fogom.

Szóval, nézegettem vizipipákat a neten, de nem találtam olyan szépet, amilyet elképzeltem, és nem bukkantam biztos lelőhelyre sem, ahol levadászhatnék egy eredeti, nemgagyi, kézzel készített remekművet.

Gondolom, hogy nem két fejfájásellenireceptesfehérbogyóval a gyomromban kellett volna elkezdenem a sárkányosodást, mert mire hazaértem, a komisz annyira elhatalmasodott, hogy annyi erőm volt még, hogy bevegyek egy harmadik fejfájásűzőt, majd felkúsztam az ágyba, és csak úgy bírtam elaludni, hogy pasi masszírozta a homlokomat, és közben dörmögött, hogy miért most kellett befüstölnöm a agyamat, és egyébként is olyan illatom van, mint egy szivaros doboznak.

A gyenge, röhejes stílusú, egyáltalánnemsárkányos vizipipás kidőlt az első slukktól.....