Mivel nem tiltakoztatok tömött sorokban az általam meghirdetett megmozduláson, vagyis a komisz fejfájás ellen nem gyűlt össze elegendő szavazat, na jó, hogy egészen pontos legyek, csupán egyedül tartom a táblát, és vonulok a virtuális tüntetésemen magányosan, mindezek miatt (mert én most erre fogom és kész, mer' ez ez én blogom, és én mondom meg, hogy mi legyen:-))))) tegnapelőtt estére rámtelepedett egy undok, nyűgös, morgós, migrénes fejfájás.....
Még világosban hazaértünk, pedig később tudtam csak elszabadulni a grafikonjaimtól, mint ahogy szerettem volna, aztán KVzós meg cseresznye beszerző körútat is beiktattunk, de mégis otthonról láthattam a napot, ahogy nyugovóra tér a hegyek mögött. Mindezt pedig nem is akárhonnan néztem végig, és nem mellékes a hogyan sem.
Komiszűző, sajnos, már csak receptrekaphatófehérbogyóval kellett indítanom, rögtön, ahogy átléptem a küszöböt, különben elhatalmasodik, és teljesen tönkreteszi az estémet az a bizonyos hasogatás. Majd pasi kihúzta a teraszról a nyugágyat a tó mellé, hogy ráláthassak az egész kertre, és mellette lehessek, miközben locsolja a zöldülő újföldrészt, és a gazda szemével hízlaljam azt:-) Becsuktam a szemem (hízlalás helyett:-), és élveztem, ahogy a könnyű, hideg vízpermetet az arcomba fújja a szél, ezzel is enyhítve a tolakodó fejfájásomat. Közben az ebek felugráltak az ölembe, nyomakodtak a jobb pozíciókért, és mivel tudják, hogy bár nekünk is négy végtagunk nőtt, ebből csak a felső kettő alkalmas simogatásra, ennek megfelelően próbálnak helyezkedni. Így ültem, amíg rám nem sötétedett....
Ja, a vége nem is így volt. Így szerettem volna lengedezni a nyugágyban, amíg már az orromig sem látok el, és libabőrözni kezd a karom a hüvöstől, de pasinak ekkor jutott eszébe, hogy az elkészült előtetőn kicserélgeti a sérült cserepeket, melyeket nekem kellett feladogatni, miközben ő a létráról irányított.....Mikor ezzel is végeztünk, csípőre tett kézzel hátrasétált a kerítésig, hogy távolról is szemrevételezze a rendben sorakozó cserepeket, majd elégedetten sóhajtott:"Na, már tetőcserepek felrakásához is értek!!!:-)
A napot sorozatosnézéssel zártuk (befejeztük a Lost és a Hősök kint ment legutolsó részeit, folytatása csak őszre várható), mert Öcskös átvette nekünk a lemaradásunkat, és ilyenkor óránként képes telefonálni, hogy megnéztük -e már, hogy végre megvitassa velünk az egyre bonyolódó szálakat....
Ültünk a kanapén, bámultuk a tévét, lábunkat egymáséval összegubancolva, hatalmas tál behűtött cseresznyével az ölünkbe. Az egészen egyszerű esték e legeslegjobbak. Mert elmesélhettem volna ezt így is: Hazamentünk, világos volt, néztem ahogy locsol mert fájt a fejem, aztán felraktuk a cserepeket, és sorozatot néztünk, meg cseresznyét ettünk, nem volt semmi érdekes. De ennél sokkal több történt......
És a cseresznye evészet sem egyszerű gyümölcszabálás, ááááá, dehogy!! Nálunk annak is súlya van, és megérdemel több bejegyzést is! Ez a cseresznyevés.