Tegnap volt az utolsó hivatalos munkanapja a kolléganőmnek, aki pár hete mondott fel, bár még néhány hónapig visszajár és átadja a feladatokat az új hölgynek, aki jövő hónap elején érkezik. Szomorú vagyok, hiányozni fog nekem, annyira jó volt, hogy egymás mellett volt a szobánk, és falon keresztül is megtanultunk kommunikálni, és ha valami bajom volt, hozzá jártam át bőgni és mindig megvígasztalt.......
Egyszer megkaptam mailen a szőrmekabátellenesállatkínzásbeszüntetős körlevelet, amiben szerencsétlen kis szőrösöket élve megnyúzzák, és annyira kiborultam, hogy átkúsztam a szobájába remegő lábakkal, és nem bírtam elmondani, hogy mit is láttam. Beviharzott a szobámba, megnyitotta a levelemet, megnézte, majd anélkül, hogy ismerné a küldőt válaszolt neki, és utasította, hogy soha többé ne merjen engem ilyen szörnyűségekkel zaklatni és kész!!! Mer' Ő ilyen, és ezért is csípem a fejét:-) Aztán ott vannak a sorozatok, meg a könyvek, meg a DVD-k, amelyeket rendszeresen cserélünk egymás között, és mindig szívesen olvasom az általa ajánlott regényeket, és nézem meg a filmeket. Aztán jönnek a jó kis kibeszélgetések, csacsogások, sorozat elemzéseink, könyv kritikáink, stb....Hjaj.
Üldögélek a szobámban (ja, persze nem otthon, az irodában), gépelem a kutatási adatokat, írom a prezentációt, hallgatom a madárcsicsergést és élvezem a jóidőt a kitárt erkélyajtómon keresztül, mikor kopogtat az egyik kollégám az ajtófélfámon, mondván, szeretné, ha tőle tudnám meg, hogy a mai napon felmond!!?????? Miéééééééééééért?? Gyerekek, nem bíííííííííííírom én ezt a nagy fenforgást, jövősmenős vonulást, állandó új arcokat, keresgélést, hát nem értitek???? Mégiscsak 14-en vagyunk, és minden hónapban cserélődik valaki, sőt, ebben az évben elmentek vagy hatan!!! Ez a srác is alig volt itt pár hónapot, és kifeküdt....
De a helyi rekorder most az a "százpontos arc" (az öcsém szerint, aki éppen beugrott egy puszira hozzám, amikor összefutott a sráccal, akivel meglapogatták egymást, mert kiderült, hogy régi, távoli haverok, és mikor megkérdeztem, hogy milyennek ismeri a fiút, ezzel a kifejezéssel írta le:-)), akivel az egyik hétfő reggel összefutottam a konyhában, mikor éppen a kidöglött KVfőzőből próbált fekete levet kinyerni (hahahaha, már régen megadta az magát kispofám!! Nem hiába KV-zom reggelente a mi jó kis KVzónkban), és megkérdeztem tőle, hogy ő mégis kicsoda, mire azt válaszolta, hogy itt dolgozik. Az jó, mer' én is, de nekem senki sem szólt, hogy megint új figura érkezett....aztán kiderült, hogy itt az emeleten senki sem tudta, de már kezdjük megszokni...Na, SZPA (=százpontos arc) hétfőn kezdett, majd kedden este sokáig kellett bentmaradnia az ő csoportjának, mert nem lettek készen egy másnapi fontos prezi anyaggal. Késő este felvette a kabátját, kiment az udvarra -a többiek azt gondolták, hogy cigizni, mert még a gépét is bekapcsolva hagyta-, és soha többé nem jelentkezett, egyszerűen hazament.
A pasim szerint viszont ő nyert az exkollégájával, akivel benevezett az általam meghírdetett LINDM versenyre (=legrövidebb ideig nálunk dolgozó munkatárs). Az ő rövidéletű munkakapcsolata alig tartott pár óráig, reggel bement dolgozni az új kolléga, majd szólt, hogy kimegy ebédelni. Mikor már kezdték keresni úgy két óra múlva, hogy mégis meddig emészt, és tájékoztatni akarták arról, hogy az ebédidő max. fél óra, felhívták, mire ő: "ja, nem tetszik a hely, már nem megyek vissza"-val reagálta le.
Most újabb álláshirdetéseket teszünk közzé, ill. a még futó megjelenésekre jelentkezőkből válogatunk, mivel egyik lelépés követi a másikat.....
Ezzel megkezdődik/folytatódik az újabb lepkék becserkészése.....