Fülhallgatóval üldögélek a kislámpa fényénél, törökülésbe gubancolt lábakkal (nem is annyira azért, mert kényelmes, inkább mert fázik a lábam, de nincs kedvem zoknit húzni, és kilendülni a hangulatból), fejem tetejére csavart gubancos hajjal, kinyúlt, méretes kék-fehér csíkos, túl hosszúra nyúlt ujjú pólóban, amiből így alig érnek ki a gépelő nyúlványaim, de pont így jó nekem!:-))
Pont így...... Körülöttem jön-megy a kedvesem, néha pókerezik, skypon beszél a papámmal és együt is kártyáznak, időnként megnéznek a kutyák és simogatásért bögdösnek, majd mellém kunkorodnak jó szorosan, néha beszűrödik Bogyó és Kavics csicsergése a fejem melletti kalitkából, de én most nem vagyott itt...
Élménypillanatokat gyűjtök, kikapcsoltam, csak félig vagyok én, és nem egészen vagyok itt....
Feist, miért nem hallottam még róla???? pl. a Tout doucement c. számát??? Mindegyiket akarom!!!
Hogy mennyi különleges hangzás!!! Kattingatok, mindegyikbe belefülelek, mintha beszabadultam volna egy csoki boltba az éjszaka leple alatt, és büntetlenül lehet kóstolgatni:-)))
És ezek az eszméletlen, leírhatatlan, borzongató régi dallamok: Areta Franklin és Louis Armstrong duett, a Summertime???? Armstrong és Ella Fitzgerald Cheek to Cheek? Zseniális.....Szeretném megölelgetni őket:-)))
Dallamokon ringatózom......
