Kiborultam és félek. Amikor már azt hiszem, talán egy picit megnyugodhatok, végre kiülhetne egy kicsit a gondtalan mosoly az arcomra, akkor megint történik valami. Tegnap voltunk UH-n, ahol a doki észrevette, hogy a köldökzsinórban, aminek erősnek és biztonságotnyújtónak kell lennie, hiszen ezzel vagyunk összekapcsolva, Ő meg én (és persze milliónyi lelki szállal), a három ér helyett nálam csupán kettő fut. Azt mondta, Ő, aki ellenezte, hogy megcsináltassuk a magzatvízvételt a szuper adataim miatt, most azt mondta szó szerint, hogy "be lenne szarva", ha most, pont 24 hetesen ez kiderül és nem lenne meg az amniócentézis eredménye....és ilyenkor már ugye nem is lehet megcsináltatni. Mert ez a kéteres dolog utalhat genetikai gondokra. Így meg szerinte ne aggódjak. Felhívtam gyorsan a sajátdokit, aki amúgy egy lazafigura és mindig van egy vicce az én oldásomra, de most ezt mondta: "Ez baj. Ilyenkor nagyobb az esélye a méhen belüli magzatelhalásnak és a koraszülésnek". Felhívtunk egy ismerős asszisztenst, aki megkérdezte a nőgyógyászt, aki mellett dolgozik, aki szintén azt mondta, hogy persze, lehet ettől még, hogy végig tudjuk vinni a terhességet, most szült pl. nála két nő kéteres zsinórral, 40. héten, de megmondja őszintén, hogy sajnos valóban nagyobb az esélye a problémáknak és valószínűleg, hogy az ultolsó heteket kórházban kell töltenünk szoros megfigyelés alatt, valamint innentől kezdve heti rendszerességgel kell UH-n nézni, hogy kap -e elég oxigént és tápanyagot a baba. Annyira szomorú vagyok, hogy velünk ennyi minden rossz megtörténhet?!???!!! (egyébként az eddigi vizsgálatoknál mindig 3 eresnek nézték, mindenhol ezt írták a papiromra....de most ez az UHdoki mondta is, hogy előzőleg nem vette észre...).