Lesz majd lélektépkedősaggódós poszt- kissé tompítva, mert ma már megvolt az első nap, így az elmúlt napok bőgősborongós érzéseiből kevesebb maradt- , meg kép a legelső alkalomról, ahogy megfogja az óvod kilincsét, meg "óvodábamegyagyerek fotósorozat", és részletes beszámoló az első napról, meg még sok beszámoló a készülődésről, az oviszsákról, az evésről és minden másról......ja meg arról, hogy öt perc után otthagytam az első nap (mert azt javasolta az óvónéni meg Ő is mondta, hogy mehetek) és majd jól elmesélem, ahogy lézengek az utcán sehallselátbőgősen...... De addig is, míg erre alkalmat találok, felteszem a képeket, amelyeket ma az ovónéni készített Róla (milyen szuper dolog is ez!!! meg az is, hogy akármikor felhívhatom mobilon és elmondja, mit csinál éppen a gyerek).
Megjegyzések: Nünü még soha nem kóstolt meg "igazi" levest, tejbegrízt és vajaskenyeret sem. Az oviban igen. Erika néninek pedig azt mondta, hogy nagyon szereti az almát és azt is evett (itthon ritkán). A képeken látom, hogy még kicsit megszeppenve szemlélődik (nem könnyű egy összeszokott társaságba csöppeni, tudom), kissé riadtan de csinálja amit kell. Ebéd után aludt, úgy keltették fel háromkor. Itt szabad alvórongyit és dumbit is használni és ahogy látszik, folyamatosan kapjuk a képeket Róla. Mikor felébredt és kiszaladt az udvarra, olyan hosszan ölelt, mintha sosem akarna elengedni. Csak akkor váltunk el egymástól, mikor kértem, hagy nézzem meg a kis arcát. Mosolygott. Azt mondta, hogy jó volt az ovi.
