Játszóterezés után (ahol annyira elvarázsolta a régen túrkált homokozó látványa, hogy semmi mást nem is csinált, mint túrta a homokot) és ebéd előtt,  hivatkozva arra, hogy ez az első, igazi tavaszi nap, meg ugye holnap lesz a születésnapja, no meg azért is, mert nemszépdolog ugyan és nem csinálok belőle rendszert, de megkönnyítve a homokozástól való elszakadást, megkérdeztem Tőle, hogy szeretne -e fagyizni, s erre mindkét kezét felemelve hurrázott, szóval ezért betértünk a közeli kis cukrászdába.

Résen kell most már lennem, mert semmi nem marad titokban, amit együtt csinálunk. Még szerencse, hogy bűnös kis kitérőnket magam sem akartam letagadni, sőt mi több, az otthon ebéddel készülő Nagyikát is lekenyereztem három gombóccal. Ugyanis a gyerek minden kis részletről beszámol, akár kérdezik, akár nem. Kitér arra is, hogy kivel beszélgettem, kinek milyen homokozóformái voltak, hogy egy kislány apukája visszahozta a vödrünket és "mosolyogott ránk", hogy Pötivel megnézték a halakat és csináltak homoksütit és Pöti elment büdösbagózni, mert a játszótéren nem lehet cigizni, hogy egy kislányt Lucának hívtak és beszélgetett velünk aztán meg hintázott, és persze azt is elmeséli, hogy bementünk a cukrászdába és fagyiztunk és húdefinom volt (Ő tölcsért kap és a gombócaimba bökdösve szerez magának a szélére belőle). Ha pedig valamely apró részletet mégis kihagyott volna a beszámolójából, azt délután úgyis lerajzolja.......

Ui: nem, nem tudok biofagyizóról........de nyáron készülök biogyümölcsökből és biojoghurtból csinálni.