"Apaca, légyszives ideadnád azt a rózsaszín dobozt, amiben a kirakós van, mert a Nünü szeretne játszani vele!" máskor meg: "Apaca, levennéd a polcról légyszives a róka zokniját, ide a kezembe és elolvasnád?" - általában minden reggelielsőmondat Apacával indul. És Apaca -bár hajnalban feküdt le és alig nyílik résnyire a szeme- megy és leveszi a polcról a rózsaszín doboz és elolvassa a róka zokniját.
Éjfél is elmúlt már. Farkas kivételesen nem lent, hanem a fenti gépen pókerezget mellettem. Én félálomban, gyerek szuszog. Aztán hirtelen, álmában elkezd beszélni "a kígyó rátekeredett a fára, és jött a maci, hahahahahaha....". Aztán felül, kipattan a szeme és folytatja, mintha mi sem lenne természetesebb: "Képzeld Apaca! A kígyó feltekeredett a fára és jött a Maci, nagyon aranyos volt, hahahaha..." - hangosan kacag- "Nagyon vicces volt a maci, láttuk a Nagyikával a mesében, barátkozott a kígyóval, képzeld Apa!". Apaca mosolyogva odabújik, meghallgatja, lefekteti és próbálja visszaaltatni. Nem megy, teljesen felpörög és mesél. Majd észreveszi a gépet és Micimackót szeretne: "Mi-ci-mac-kót, Mi-ci-mac-kót szeretnék!!!!!!.....Nünüke kampányol, Micimackót szeretne nézni Apacával." Aztán odafordul felém: "Anyaca, csinálnál egy bébit Nününek mert azt szeretne inni!?" Otthagyom őket egyezkedni, s vigyorogva csoszogok le a lépcsőn Apaca hatalmas papucsában, az enyémet sehol sem találom.
Lent fortyog a víz, bámulok ki a sötét ablakon és még mindig vigyorgok. Csuda ez a gyerek! Istenem, micsoda szerencsés tyúk vagyok Farkassal és Nünüvel. Szerelmesháromszög:) Gyakran elnézem Őket, ahogy játszanak, orrösszeérintőznek, bohóckodnak, bírkóznak, könyveket olvasnak, paplanalábújnak, pancsolnak a kádban, ahogy megtörölgeti a fürdés után, öltözteti, fogatmosnak, elemlápmpával kucorognak a papirdobozban, tengeralattjárót rajzolnak, pacsiznak, kézenfogva bandukolnak a kertben, halakat etetnek, holdat néznek, csillagokról beszélgetnek, kutyákat simogatnak, Kavicsot néznek, ölelgetik egymást.....micsoda páros!!!??????
Összerázom a tejpépet, megkóstolom. Finom. Igyekszem halkan lépkedni felfelé, bár igen nehéz az óriási papucsban nesztelenül közlekedni. Talán már alszik. Egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor ébredt fel így éjjel. Óvatosan nyitom az ajtót. Fel sem néznek, észre sem vesznek. Ott ülnek a paplanban az ágy közepén, nézik a monitort, amelyet megosztottak kétfelé. Az egyik oldalán Apaca játéka megy, a másik oldalán a Micimackó.