Reggel hét. Alig bírjuk kinyitni a szemünket, de Nünü már ezerrel pörög. Átmászik rajtunk, megközelíti a könyvespolcot, és visszatér a piroskás könyvével. Kényelmesen elhelyezkedik, majd rázendít:" Ez a Pirokka és a Farkas. Nünü elmondja. Pirokka meg a Farkas mendegéltek, éldegéltek a fűben. A nyuszik fetrengőztek. Vicces...."
Nagyi szórakoztatta a gyereket, miközben kicseréltem a pelenkáját, amit nem igazán szeretett volna. Anyika táncolt és énekelt neki, de nem váltotta ki a szokásos hatást. Végül az átpelenkázott gyerek lebiggyesztett szájjal a következőt mondta: "Köszönöm szépen, nem kéred az előadást."
Kakatéma. Fenti esemény előtt kérdezem Tőle, hogy van -e kaka a pelenkában. Mire Ő: "Öszintén de van. Kisuhant a puki a kakával."
Valamiért, bár tudja a szót, hogy nyomdázni, mégis összekeveri. A kezében a doboz régi nyomdával fut a kisasztalhoz, s kiabál: "Fut a Nünü bandázni."
Elmélyülten rajzol, ahogy szokott, de most nem magyaráz közben, hogy mit vet papirra. Érdeklődésemre "mit rajzolsz Kisnyúl?" fel sem néz a füzetből, csak úgy odaveti határozottan "dolgokat", majd sóhajt hozzá........
