Nyugodtanamedveölébenüldögélős képet már lehetetlenség csinálni róla, hacsak nem éppen elaludni készül, s kókatagon odatámasztom. Itt éppen felébredt a délelőtti szunyókálásból, s igen élénken üdvözölte a medvét.

Hihetetlen, milyen sokat fejlődnek egy hónap alatt??!! A medvereakcióból is látszik, hogy ez a tizenegyedik hónap hatalmas ugrás volt Mütyür grafikonján. Eddig sem volt piskóta, de most aztán lepipálja eddigi önmagát izgágasában, mozgékonyságban, lelkesedésben, virgonckodásban, bohóckodásban, kedvességben, cukisgágban, hisztiskedésben, akaratoskodásban, szövegelésben, ujjaköréminketcsavargatásban, és így tovább....

Folyamatosan és sokat "beszél". Most kezdte a blablázást, amikor kidugdossa a nyelvét, és úgy nyomja a szöveget, mintha betanult prezentációt darálna le nekünk, vagy a kezeügyében lévő tárgyaknak. Sajnos a kedvencem, a hejgyigyi igen ritkán bukkan fel, ugyanígy "ede" is kikopott a szótárából, de tartja magát a "mamama", "tetete", "appa", "papa", "pá", és hasonló halandzsaszavak. És ahogy azt már beharangoztam, előszeretettel használja a "nyamnyamnyam"-ot, ha éhes, vagy ha inni szeretne, és ha mutogat valammire, elérni kíván egy tárgyat, akkor minden "baa". A visítások és kurjongatások széles skáláját mutatja be, ugyanígy van a nevetésekkel, valamint a berzenkedős jelzésekkel, melyek közül kiemelném azt amikor mindkét kezével elkezd csapkodni, és jellegzetes nyekergést hallatt. Ez a balhé előszele nála.

Mozgás. Nem siette el sem a felülést, sem pedig a felállást, viszont gyönyörűen végigjárta a lépcsőfokokat: kiképzőörmesteresen kúszott, majd vegyesítette a mászással, s mostanra már csak mászik. Talán a hinta miatt, nem tudom, rendkívül óvatosan ül le állásból, vagy ereszkedik térdre, s nem dől, vagy huppan le. Továbbra is mindenhol felkapaszkodik, néha már megáll kapaszkodás nélkül is. Lépegetni csak kapaszkodva tud, ugyanígy járja a roggyantós táncot is.

Játékok. Megér egy külön bejegyzést a játékkínálat. Sokszor tanácstalanul álldogálunk a gigantikus játékboltok zsúfolt polcai előtt, mert kínálat az van, de a legtöbb ekkora gyereknek szánt játék gagyi, vagy haszontalannak tűnik. Számos játékot szereztem már be használtan, csörgőket, legókat (lego primo, isteni, legalábbis én imádok játszani vele, gyerek inkább lerombolja, amit építettem), járássegítőt, zenélősgolyóbedobálósforgósizét, stb. Szerintem az egyik legegyszerűbb és legjobb játék pl. az egymásbarakható vödröcskék, amelyekből tornyot is lehet építeni, és ki-be pakolászhatja a gyerek egyiket a másikba, valamint lyukas az alja, és az esti fürdésnél élvezettel figyeli, hol folyik ki belőle a víz. Ezekből van többféle is, mindegyik sláger.

Azt a drótos golyóvezetőt nagyobbaknak ajánlják, de Lulu régóta szívesen babrál a fagolyókkal, és ügyesen át is vezetgeti egyik oldalról a másikra. Aztán minden jó, ami zenél, vagy zajkeltőként funkcionál. Imádja a piros rumbatököt, a nyomkodószenélős játkokat, dobolni, tapsikolni. No meg a labdákat, bármilyet. A nemjáék halmazba tartozó, ámde nagyonis szórakoztató dolgokat most nem sorol fel, úgy mint fiókhúzogatás, damil, papirfecnik, szöszmöszpiszkálás, távirányítócsapkodás, stb.

Szeretett játék még a formabedobó, de inkább mérgesíti, ha nem megy bele az a fránya háromszög a kör helyére, és szívesebben kutat ezekben, ki- meg bepakol. Szereztünk neki néhány nagy műanyag ládát, mert a papirdobozokra, meg a fonott kosarakra nem lehetett jól ránehezkedni, meg tologatni, búvárkodni benne anélkül, hogy az kicsússzon alóla. Ezekben a legjobb derékig elmerülni és bányászkodni.

Észrevettem, hogy a plüssöknek úgy a kilencedik, tizedik hónap körül jött el az idejük, mostanra meg szintén nagy kedvencek lettek, és minden nap másikat részesít kiemelt figyelemben. Ilyenkor azt az egyet hurcibálja magával, püföli vele a fotelt, miközben visítva roggyangat.

Könyvmoly. Minden este mesélünk neki, vastaglapos könyvekből, mert a sima mesekönyveket, amelyekből régen olvastunk fel, most éppen szétcincálná papirfecnikre, ha hagynánk. Úgy meg nem élvezet a meseolvasás, hogy azon mesterkedem, miként tudom olyan magasra tartani a kötetet, hogy kifolyik a szemem mert nem látom, viszont Ő nem éri el a lapokat. Meg most az az időszak jött el, mikor nem is az a legizgalmasabb ami le van írva, hanem az, hogy ezerszer elmondjuk, hogy ottasárgapillangó, holacica, holapirosvirág, nézdottmegyegyló, azaszemeneki.....meg a lapozás, az is jó móka.

Miteszik. Lényegében ugyanazt, mint eddig. Biogluténtejcukorsómenteseket. Elhagytuk a gyümölcscumit, most már az étkezések után, vagy között kezébe nyomok egy-egy szelet gyümölcsöt, zöldséget. Inkább csak mammogja, majd kijönnek a száján a darabkák, aztán lelkesen széttrancsírozza a tenyerében, ill. előszeretettel eteti meg a körülötte kunyeráló kutyákat, akik már tudják, hogy érdemes az etetőszék köré gyülekezni. Talán a hónap újdonsága a pár napja vett puffasztottrizsestallér (marha nehéz volt olyat találnom, ami megfelel a bio...blabalstb. elvárásaimnak). Szerettem volna valami kekszet, vagy kölesgolyófélét is, de olyat ezekkel a kritériumokkal sehol sem leltem.

A párolószerkezet valami isteni! Használjuk gyarkran, mivel főzök neki, és elvétve kap csak előregyártott bébikaját. Mit eszik? Reggelire alma vagy körte banánnal vagy kölespehellyel, tízórai anyatej, ebéd zöldség hússal és hideg olajjal, uzsonna gyümölcs, vacsora ua. mint délben általában, csak nincs benne hús. Ezen kívül kapja még a szeletke gyümölcsöket, és a rizstallért, ill. csipkebogyó-, hársfateát.

Vizet nem  hajlandó inni. Csak teát, azt is úgy, hogy beleteszek egy nagyon pici frissen préselt almalevet. Pedig dejólenne már, ha simán behörpintené a vizet. A cumikat kifertőtlenítettem és eltettem, mert áttértünk a csőröspohárra.

Anyatej. Továbbra is igény szerint iszik. Reggel, délelőtti- és délutáni alvás előtt is összebújunk, meg esti elalvást megelőzően, valamint éjszaka is, akár többször is. Az éj leple alatti tejcsatlakozások inkább a lelkicici kategóriába tartoznak, és hamar visszaalszik pár korty után. Szerencsére sok a tejem, nem volt fennakadás, és nagyon szeretem ezeket a meghitt összebújásokat, és Ő is. 

Alvás. Volt pár napunk, mikor alig aludt napközben, és többször is Anyika ölében konyult el, mikor már annyira kifáradt. De most lekopogom, két hete visszaállni látszik a rend, és délelőttönként egy-másfél órát durmol, és délután is kb. ennyit. 

Éjszaka még mindig hármasban kifliződünk. Továbbra is imádunk így aludni. Túúúdom, tudom, ill. nem tudom, mi lesz majd a visszaszoktatással, meg mikor. Annyira jó így!!!! Kettesben tejcsatlakozunk, majd az altatásra feljön az apja is, és legtöbbször közöttünk alszik el, míg simogatjuk, énekelünk neki, és olvadozunk ettől az egész fészekléttől. Van úgy, hogy két kis kezével átfogja Farkas arcát, vagy éjszaka felébred, rágurul valamelyikünkre, és odafészkelődik egészen közel, belekapaszkodva a karunkba, vagy a hálóruhánkba, és ott szuszog illatosan, hogy érzem a pihés kis haját. Na és ahogy felébred. Odainteget nekünk, vagy cuppog egy puszit a levegőbe és mosolyog. Ha mélyebben alszunk, felül és ránk dől, vagy megsimogatja, piszkálja az arcunkat. Nem tudom elégszer leírni, hogy milyen felemelő érzés vele lenni, együtt lenni hármasban.....

Anyika javaslatára a napközbeni alvásoknál lepucérítom a lábait, csak egy alulgombolós van rajta, semmi zokni vagy harisnya, és bár lehet, nincs ezzel összefüggésben, de azóta alszik ilyen jól. Olvastam már valahol, hogy szeretik, ha összeér a kis lábuk, lehet, hogy tényleg....

Hálózsák. Este csak ez van rajta, nagyon megszoktuk mi is, hogy így nem takarózik ki, és Ő is.

Foga. Egy ideig eltettem a cumikat, és csak alvásnál adtam neki, akkor meg ugye ahogy mélyen alszik, kiesik a szájából, szóval alig van nála. De ahogy elkezdtek jönni a fogai, nyűgösebb volt, és többször is előkerült a cumi, főleg azért, mert elkezdte szopni a hüvelykujját, amire nagyon nem akartam, hogy rászokjon, akkor inkább már a cumi. Ritkán, de van úgy, hogy napközben is ott lóg a szájában, de most is főként csak altatásnál kéri. Alul megvan a két egyes, felül pedig a két kettes, és talán most bújik a két egyes. Éjszakánként nem sír, nem ébred többet a fogak miatt, és napközben is csak egy kicsit nyűgösebb.

Pontos adatokat nem tudok, majd az egyéves státuszon megmérik. Nehéz továbbra is, de hosszra nem sokat változott, mert még mindig 74-eseket hord, néhány 80-assal.

Egy örömakkumulátor egy ilyen kisember! A múltkor négyen tömörültünk be a fürdőszobába, és ott vigadoztunk, csodáltuk a gyereket, ahogy fürdik Anyikáéknál a nagykádban. Ő pedig élvezi a fényt, puszikat dob, tapsol, táncol, drakulázik, vigyorog, gurgulázik, csapkodja a vizet, és elszórakoztat minket.