A járássegítő, amit használtan lasszóztam be, nálunk még csak játékként funcionál. Mer'hogy túl gyorsan gurul, és a húsos kislányom meg nem totyog olyan gyorsan a zabálnivaló hurkás lábain, hogy követni tudná a kerekeket.
Mindennel szívesen eljátszik, s mivel több helyen is van játékbirodalma (nálunk a földszinten, aztán a babaszobában, Nagyiéknál, stb.), mindig szépen leltárbaveszi a játékokat, és mindegyiknek szentel néhány percet. Aztán vannak kiváltságos darabok is, úgy mint a zöld műangyag kanál, a sárkány (ami az Apja szerint viziló, és felszólított, hogy a gyerek nyugalmának megőrzése végett jussunk közös nevezőre az állatot illetően, mert az mégsem járja, hogy Ő levizilózza, én meg sárkányozom), és így tovább.
Itt pedig Anyika lelkes alámondásával a mozgóképek:
