Az idegen télapókat bírta, míg az unokaöcsémet (akik Dalmussal voltak olyan helyesek, és házi ünnepséget szerveztek a családban fellelhető kicsiknek, ajándékokkal, finomságokkal) piros sapkában rémisztőnek találta, és torkaszakadtából ordított, majd egész délután csak hüppögött.
A kövér pelyhekben szállingózó hó viszont lenyűgözte, én pedig lázasan keresni kezdtem a szánkónkat, s rájöttem, hogy nincs is olyan gyerekszánunk, amelynek van háttámlája. Úgy szeretnék becserkészni egy régi darabot. Nem tudjátok, hol lehet rábukkanni?
