az utolsó előtti rózsa szerintem 'The Fairy'

Teljesen el vagyok keseredve, van egy icipici kertünk, de még arra sincs pénzünk, hogy berendezzük. Az ősszel nagy befektetéssel vettem egy kosárnyi tulipánhagymát - Bandi úgy értelmezte, hogy ez egy társasjáték, én ősszel elültetem, ő meg tavaszig jól megkeresi és kiássa őket. Ő győzött. Tegnap kaptunk ajándékba két japánbirs cserjét, úgy mentették meg őket egy felszámolandó kertből. Gondozták, ápolták a cserjéket a kedves ajándékozók, ünnepi keretek között közösen elástuk. Bandi gyanúsan lenyűgözött volt. Csak nézte elbájolva, hogy ásnak a férfiak, azonosult a tevékenységgel, tanult a mozdulatokból, támogatta lelkileg a fizikai erőkifejtést. Amikor a bejárat előtt a nagyobbik japánbirs meglelte hazáját, oda ült, ellenálhatatlan Goldi pózban, és átszellemülten vigyázott rá. Amíg el nem aludtunk. Mert akkor nekifogott, kiásta a gödröt, megette a japánbirset és reggel büszkén várt, hogy bemutassa: renoválta a tegnapi gödröt, amit úgy megcsodált. Majdnem egy fél napot volt japánbirsünk a kertbe. :(

Csetten! Emlékszem, amikor mesélted Bandi tulipánhagyma akcióját is.........nagyon sajnálom a japánbirseket!!!!!!
Nem lehetne valami elkerítést kitalálni? Mondjuk vesszőből készült sajűátkivitelezésűt??? Hátha azt tisztelné a kisbüdös....
Jaj, nagyon sajnálom a növénykédet.....Ölellek!

Merci, köszönöm, lehet, hogy az!

Bandinak csak egy atombiztos betongát képes határt szabni, az meg ugye, nem túl kertesztétikus alkotmány. Bízom benne, hogy ahogy túl leszünk a kamaszkorán, meglett férfiként más felé fordul a figyelme. Itt van pl. mindjárt a szomszédban lakó dakszlihölgy. (A Zoknidakszli c. könyvet megpróbáltam beszerezni antikváriumból, de nem sikerült:( )

Csetten! Nálunk ugye mind szobakutya, és ott is volt rombolás rendesen, mikor kicsik voltak.....Van amelyiknek a papirdarabkák felkutatása és miszlikbeszabdalása volt a heppje, míg a másik a telefonzsinórokat rágta szét az albérletbe, a harmadik meg a cipőkre specializálódott.....De aztán kinőtték, és most egészen rendeskutyák!:-)

Na majd hátha én is rábukkanok a Zoknidakszlira!!!:-)

Bandi is szobakutya volt, de a hatalmas aranybundája, melyben bokáig jártunk kerti kutyává avatta. Ő pl a könyveket falta, meg a hűtő tartalmát, amelyet végtelen intelligenciája folytán azonnal megtanult kinyitni. Kifejezetten a préselt sonkát szerette, a szalámit csak inséges időben ette meg előttünk.

Óóóó.. Lányok, de jól elcsevegtetetk :)

Kérdésem van: Te, kedves Piroskám havonta más színekben pompáztatod a kerted???

Csettenkém: vérzik a szívem a japán birsért... :( az egyik nagy-nagy kedvencem.
Bandi reméljük lenyugszik egyszer és megváltozik. Van rá remény, hiszen nővérkém Kenzo kutyája is lenyugodott, pedig nem éppen az intelligenciájáról híres dalmata-ivadék...

Ingrid Kedves! A kert egyszerűen átöltözik, ahogy neki tetszik:-)

Szerintem is, az érett korba lépve már nem lesz ilyen heves Bandi természete! Most hol is tart Ő?

No persze a heves örülések nem hagynak alább, mert a boldogságuk határtalan, s ezt nem bírják visszafogni, mikor hazaérkezünk. Tegnap egy karkötőm bánta, mert a nagy ugrabugrálásban Bendő körme beleakad, és száz felé gurult......:-)