A drámai hatás elérése érdekében jó nagy méretben illesztem be a képet a dögről, ami valójában vacak kis fekete pötty volt a bőrömön, mégis kiborultam tőle rendesen.
Ma reggel nyűgösen sündörögtem be a fürdőszobába, ahol Farkas csupafehérhabosan arcszőrzeteltávolítást végzett, karjaimat hátulról ráfontam a derekára, összekulcsoltam az aligpocakjánál, államat belefúrtam az oldalába, s onnan figyeltem, ahogy mosolyogva végigszántja az ábrázatán a borotvát. "Mi van Kisvörös, rámkullancskodol?" -kérdezte vigyorogva, de aztán rájött, hogy a tegnapiak után nem ez volt a legmegfelelőbb kifejezés.
Péntek este rámtört a komisz, de olyan elsöprő, brutális módon, hogy bár el tudtam aludni, de éjfél körül nyöszörögve ébredtem, s görnyedve botorkáltam ki a fürdőszobába, s onnantól kezdve beindult az extrakomisz felvonás, az, amelyik típus évente egyszer-egyszer támad, de akkor teljesen letaglóz. Hol a wc kagyló mellé tolt széken jajgattam az elhatalmasodó hányingertől, hol a mosdó fölött könyökölve vártam az enyhülést. Sétálgattam a folyosón rőzseszedőpozícióban, kikúsztam a rómeósteraszra a legnagyobb viharban, hátha elviszi a szél a fájdalmat, de semmi sem használt. Farkas masszírozta a homlokomat, a tarkómat, a hajhagymáimat, pontokat a lábamon, a tenyerembe (amit interneten keresett ki). Időnként bőgtem, máskor meg jajgattam, sziszegtem, könyörögtem az égiekhez, s panaszkodtam, hogy eléééééééééég, szánjanak meg, mert nem bírom tovább, a legvégén meg szitkozódtam, s otromba kérdéseket intéztem a komiszhoz, hogy miért nem takarodik ki végre a fejemből????!!!!! Világos volt, s már-már elviselhetetlenné vált a hasgatás, amikor valahogy mégiscsak kidőltem, s hidegrázás közepette elaludtam egy pár órára. De ahogy felébredtem, az egész kezdődött előről, s tartott délelőtt is......Délután végre ismét elkornyadtam, s mikor este kinyitottam a szemem, mosolyogva konstatáltam azt az ismerős, jóleső ürességet, amit a kínzó fejfájás magaután hagy....
Másnap hajnalban megérkezett lajos, a szokásos alhasi görcsökkel megkeserítve bevonulását, s rámadva a hisztis és érzékeny kabátkát a mindenegyszar kiskalappal. Mivel öcskös szülinapját ültük Anyiéknál, ahol nagycsaládi pókerdélutánra készültünk, s mégsem akartam, hogy én legyek a partihányás, erőt vettem magamon, hogy jókedvűnek nézzek ki, amitől jókedvű leszek. Négy pasival játszottam, s mindet megvertem, kivéve Joepapát, akit szintén majdnem, de az túl szép lett volna.
Már olyan régen nyígtam, hogy időszerű is volt, hogy estére fájlaljam valamimet, úgyhogy levettem a nadrágomat, hogy megnézzem, mitől sajog úgy a már régen aligkiálló csípőcsontom környéke, s mit találtam ott? Egy nagy piros, kidudorodó foltot, közepében egy kullanccsal!!!!!!!!!????? Így a focimeccs izgalmas végpercei helyett Farkas az alattomos dögöt műtötte az oldalamból, először a fürdőszoba szőnyegen, míg bele nem törött a feje (a soklábúé, nem a pasié), majd a kanapén, elemlámpával bevilágítva, tűvel kipiszkálósan. Mindezt végig bőgtem és műsoroztam, hogy tuti ez egy fertőző példány, aki most jól teleköpködte undorítóságokkal a véremet, s majdmostmileszvelem.
Reggelre sem lett jobb a helyzet, a kisvacak helyétől fáj az egész csípőm és felsőcombom, úgyhogy a kolléganőknek is bemutattam a vörös pacát az oldalamon, had sajnáljanak, az most rámfér, akik a látványtól megrémültek, s azonnal lementünk a gyógyszertárba, hogy megmutassuk ott is (heves tiltakozásomra megnyugtattak, ne aggódjak, nem lesz kellemetlen, tutira öregnéni lesz a patikus pult mögött).
Az átokfajzat megcsíphetett volna a felkaromon, vagy a lábfejemen, esetleg a térdemen, ahol nem okoz gondot mutogatni, de ez a gerinctelen hol kapott kedvet a vérszívásra? Az alsó bugyivonal fölött, tehát vagy felhúzom a szoknyámat, és a fehérneműm szélét felhajtom, vagy lehúzom a derekát, s felpödröm a bugyimat, hogy mindenképpen kellően kínos legyen a dolog prezentálása. A gyógyszertárban egyetlen öregnéni sem volt, csak két fiatal gyógyszerészfiú.
Javasolták, keressem fel a szakrendelést, de csak az oldalukat néztem meg (az ott olvasottak alapján a kolléganőm lemérte vonalzóval a vöröspacámat, és csak négy centis, a vészes öt helyett), aztán megzsaroltak, úgyhogy fel is hívtam őket. Most figyelni kell a foltomat, hogy nem lesz -e nagyobb, vagy fodrosszélű.
Kiskoromban rengeteget kirándultunk, s majd minden alkalommal tele voltunk kullanccsal, mint egy tűpárna, de sosem okozott gondot sem a kiszedése, sem a köpködése, s piros sem volt egyiknek a helye sem.
A kutyákba szokott lenni, még a kullancsriasztós cucc ellenére is összeszednek párat a séták során, de eddig minket nem támadott meg.
Undorító dög.