"Kérem, beszéljen nekem arról, amit hall! Azt mondják, a tenger zúg, morajlik. Hogy hangzik a zúgás és a morajlás? Azt mondják, a szalonna serceg a serpenyőben, a kukorica meg pattog. Ezek hasonló hangok? Csak éppen az egyik tovább tart, mint a másik? Amikor serceg a szalonna, az olyan, mint sok kis pattogás egymás után? Hogyan hangzik a pattogás? Mit jelent az, ha valaki azt mondja, "hallom, hogy forr a víz a tűzhelyen"? Hogyan tudnak azok az apró kis buborékok bármilyen hangot is hallatni?
Azt mondják, ha jól eltalálnak egy teniszlabdát, annak ,jó a hangja". És ha valaki nem jól fordul síelés közben, akkor annak, ahogy a kemény havon vagy a jégen lécei csikorognak (hagyjuk most, hogy ez mi), "bántó hangja" van. Mit értenek ezen tulajdonképpen?
És a zene? Azt mondják, a countrymuzsika másképp hangzik, mint a popzene, és a blues más, mint a jazz vagy a klasszikus zene. És hogy a rockzene teljesen másképpen szól, mint az összes többi. Ez az egész annyira zavaros! El tudja nekem mindezt magyarázni anélkül, hogy olyan szavakat használna, mint "mormog", "dübörög" és "jól cseng"? Mert én, aki nem hallok, nem értem, mi az, hogy "mormogni", "dübörögni" és ,jól csengeni".
Ha erősen megrántom a toalettpapírt, akkor letekeredik a rolniról, egész a földig. Ad közben hangot? Lehet azt hallani, amikor épp leér a földre? És amikor olvadozik a fagyi, és rácsöpög az ember ru-haujjára, azt hallani? Vagy csak akkor ad hangot, ha kemény felületre csöppen, például a konyhakőre, nem pedig a puha ruhaujjra?
Amikor egyszer egy előadásomon véletlenül megkarcoltam körmömmel a táblát, miközben ráírtam valamit, diákjaim feliszisszentek. Pedig ez igazán gyönge kis zörej lehetett. Hogyan hallhatták akkora távolságból?
Beszéljen nekem arról, amit hall, ám olyan szavakkal, amelyeknek van számomra értelmük!"