Könnyű lenne, ha mindkét szülőnktől csak a legjobbakat örökölnénk, de persze felmerül a kérdés, hogy ki döntené el, hogy mi az, ami szép és jó, ki szűrné meg a jellemünket és külsőnket formáló kódokat???? Valami ilyesmit mesterkednek mostanság: kis üvegcsékben kavargatnak, meghatározhatják a gyerek nemét és gyárthatnak "tökéletes" egyedeket.....De ez egy mély és hosszú téma lenne, nem is ások bele....Végülis, inkább jó ez így, ahogy van.
Így történhetett meg, hogy amíg apunak gyönyörűen, rendezett sorban állnak a fogai, mint egy filmsztárnak, mégis mindegyik hamar kilyukadt, ezért aztán rengeteget kellett fogdokihoz mászkálnia, meg szenvednie gyökérkezelésekkel, fúrásokkal, tömésekkel...Anyukámnak viszon összesen csak négy fogát kellett betömni (mindkét terhessége alatt 2-2 adta meg magát) , olyan egészséges mosolyt örökölt a szüleitől, hogy ezen kívül semmiféle beavatkozásra nem volt szüksége. Ami a fogak elhelyezkedését illeti, háááát, úgy állnak a szájában ezek a szép fehér és egészséges fogak, mintha gyerekkorában beleharapott volna egy zongora billentyűibe, és azok éppen úgy épültek volna be az ínyébe, ahogy akkor ráharapott..... vagyis anyukám kuszafogas:-)
És mit örököltem mindebből én? A mamámat gyerekkorában a nagypapa hordta fogszabályozóra (és megígérte neki, hogyha jól viselkedik, elmennek az állatkertbe, és így is lett, de a papa mindig a halakat akarta csak megnézni, mint híresen nagy horgász, így anyukám nemigazán profitált a dologból....), de ő egyáltalán nem hordta a kivehető szerkezetet, így később nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy én, mint elsőszülött hamar a fogmegigazítós doktorok szemei elé kerüljek.
Állítólag, már csattógószárnyúfalepketologatós korunkban sem ment minden zökkenőmentesen, mert a mamám folyamatosan égett velünk a játszótéren, ahol minden kismama dicsekedett, hogy a csemetéjének már hány fogacskája bújt ki a kis szájában, míg nekem, és később az öcsémmel sem volt másként, még egy sem, így anyu lesütött szemmel vallott színt a csodálkozó mádöröknek, hogy a mi szánk bizony még üres....Valamiért jóval később fogasodtunk, mit a többi kispisis a grundon....
Miután elhullajtottam az összes tejfogamat amim csak volt (votl, hogy meggyorsítottam a folyamatot: egyszer el akartam harapni egy spárgát, és ez a művelet rögtön kirepítette a fölső sorból a három mozgó tejfogamat is, aztán persze egy napig bőgtem:-) és növesztettem újakat, elvittek fogszabályozásra, mivel a szemfogam valahonnan egészen fölülről kezdett el kibújni, mind a két oldalon (az egyik kisiskolás képen, ahol szokás szerint rettenet nagy vigyorral virítok, na ott látszik csak igazán ez a fura képződményem), és mindenki csak a fejét csóválta, ha megmutattam neki (én akkor azt hittem, hogy másoknak ez tetszik, mert mindenki meg akarta nézni, így büszkén nyitogattam a számat).
Ekkor még csak kivehetős készüléket adtak, de előtte kihúztak két fogamat, hogy az a bizonyos fentrőlleereszkedőstípusú kényelmesen a helyére érkezzen, és így is lett. Viszont, mint azt pár évvel ezelőtt megtudtam, alulról is ki kellett volna kapni dr Fogtündérnek 1-1 fogat, mivel így a két fogsor egyáltalán nem a megfelelő úton haladt, melynek folyományaként aztán nővé válásom vége felé kiderüt, hogy a harapásommal problémáim lesznek....
A felső fogsorom gyönyörűen állt, és mivel anyukámtól örököltem a fogaim minőségét, így (lekopogom) egyetlen lyukas fogam sincs így harmincon túl, ami örvendetes, viszont az alsó sorban nagy volt a rendetlenség, és mint kiderült, nem tudom rendesen összezárni a fogsoromat, amitől kopik az állkapcsomban valami.....Ez kívülről egyáltalán nem látszott, tehát nem úgy kell elképzelni, mint aki kiharapja a pókot a sarokból, vagy hasonló, de mégis meg kellett csináltatnom, mivel azzal ijesztgettek, hogy esetleg annyira kopik majd az a csont, hogy ha esetleg túlzásba viszi ezt a rendellenes tevékenységét, akkor kívülről kell majd megműteni, valahol a fülem előtti résznél vágva, vagy hasonló horror eseményeket jövendöltek, amit én egyáltalán nem akartam......
Így 27 évesen fogszabályzós lettem. Mielőtt meghoztam volna a végleges döntést, kikértem a pasim véleményét, aki persze biztosított arról, hogy vasakkal a számban sem lesz kevesebb csókolózás, majd jeleztem az akkori jófej főnökömnek is, hogy mire vetemedtem, és mint oszlopos prezentálós tag, mit szól hozzá, ha így hódítom meg az ügyfeleket:-) Ő jófejségnek találta, és későbbiekben a feleségét is rábeszélte egy ilyen szerkezetre:-) Az ügyfeleimet is risztottam, és bár senki nem értette, hogy minek nekem fogszabi, nem találtak kivetnivalót az ötletemben......
Egyedül a kolléganőim és barátnőim közül páran tiltakoztak, hogy mekkora hülyeség, és nem vagyok már a falamat popsztárokkal kitapétázó (sosem voltam az) tinilány, ennyi idősen minek, hogy fogok kinézni, stb....
Miután az alsó sorból is végleges búcsút intettem két fogamnak, és felkerültek a fehér tappancsok, majd a fém huzal, vasmosolyú lettem:-) Komolyan mondom, hogy az egész másfél évet, amíg hordanom kellett élveztem, annak ellenére, hogy minden héten járnom kellett állítgatásra és utána 1-2 napig rettenetesen tudott fájni.....Állítom, hogy a fogszabi tud szexi lenni, bájos és fiatalít is!!!
Alig hordtam pár hete a szájkosaramat, amikor a fent említett csajok kedvet kaptak, és sorban csináltatták meg a fogszabijukat az én doktornőm magánrendelőjében (akinek így nem kis forgalmat generáltam:-)), így ha most utólag jól számolok, volt négy kolléganőm, és két barátnőm, aki velem együtt hordta, majd minden fogadáson vagy előadáson akadt olyan, aki rá mert kérdezni, hogy hol, mennyiért és mikor lehet menni, szóval úgy tizenöt új pácienst szereztem......+ tavaly elvittem a kis unokahugomat, akinek már lassan leszedik a szerkezetét (büszke vagyok rá, mert ő most kiskamasz, és az én kedvemért vállalta csak be, foghúzással, vaspánttal együtt). A végén már annyira belejöttünk, hogy sportot űztünk abból, hogy ki tud/mer vadabb színekben pombázó gumigyűrűket rakatni a tappancsokra, így volt, hogy rózsaszín, vagy éppen kék színű karikákat hordtam:-)
A régebbi cégemhez egy volt kollégám ajánlásával jelentkeztem, és jutottam el az állásinterjúra, ahol az amerikai tulajdonossal kellett tárgyalnom, és egy elegáns szállodában kellett találkoznom vele. Előző este étteremben voltunk a pasimmal, és én paelát ettem, mit tudtam én, hogy a fehér tappancsok érzékenyen reagálnak a curryre???!! Vacsora után élénk sárgás-zölden világított a teljes tappancsos fogsorom, amitől teljesen bepánikolva hívtam a doktornőt, aki jót derült ezen, de segíteni nem tudott, majd fogmosással próbáltam eltűntetni, de hiába....
Így mentem el az állásmegbeszélésre és randiztam a szuperelegáns nagyfőnökkel, akivel hosszasan elbeszélgettünk és sikeresen megállapodtunk, reméltem, hogy nem túl feltűnő, hogy világít a képem, talán észre sem vette....
Búcsúzásnál kezetráztunk, majd közelebb hajolt a fülemhez, és ennyit mondott:
"Maga nagyon tetszik nekem, kosztüm és UV zöld fogszabályozó, igazán kreatív!"
Hát így ért véget életem kuszafogas korszaka.
