Áll Rózi rácsos ágya mellett és beszélget hozzá, simogatja a kis kezét, fejét és magyaráz nekem. "Anyaca! Szerintem Rózi szíve értem dobog.....az enyém meg érte. Ha majd nagyobb lesz és ehet már fagyit, akkor annyit ehet majd az enyémből, amennyit csak akar!....És majd együtt fogunk dolgozni a Babszem Lovardámban, Ő is segít majd a gyerekeknek felülni a pónikra. Mert szerintem sosem akar majd elválni tőlem." Meg ilyesmiket mond. Simogatja a szívemet....
Fagyi
2013.07.27. 13:57 | piroskaesfarkas | 1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Julcsi84 2013.07.27. 19:09:05
